Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-105. Törvényjavaslat a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról

38 105. szám. sítani. Minthogy ez a rendelkezés egyrészt a gyógyárukereskedők (drogériák) érdekeit sértette, másrészt a gyógyborok nagyobb mérvű forgalmát is akadályozta, szükséges volt e tekintetben visszaállítani az 1924: IX. törvénycikk 35. §-ában foglalt rendelkezéseket, mégis azzal a kiegészítéssel, hogy a gyógyszereket tartalmazó gyógyborok és gyógy bor különlegességek árusítása csak a gyógyszertárakra és gyógyárukereskedésekre (drogériákra) korlát oztat ott. A törvényjavaslat IV. fejezete az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A törvényjavaslat 46. és 47. §-ai az 1924: IX. törvénycikk 52. §-ában foglalt rendelkezéseket veszik át némi szövegezési módosítással. Az 1924: IX. törvénycikk 52. §-ának utolsó bekezdése célszerűségi okokból külön szakaszként állíttatott bele a jelen törvényjavaslatba. A törvényjavaslat 48. §-a az 1924: IX. törvénycikk 53. §-ában foglalt rendelkezéseket veszi át, könnyebben érthető, világosabb szövegezésben. A törvényjavaslat V. fejezete a büntető és záró rendelkezéseket foglalja magában. A törvényjavaslat 49., 50., 51. és 52. §-ai a büntető rendelkezéseket tartalmazzák. Az 1924: IX. törvénycikk 42. §-a egyaránt borhamisításnak minősíti azt, ha valaki a törvény rendelkezései alá eső italok előállításához vagy kezeléséhez a törvényben meg nem engedett anyagot használ vagy meg nem engedett eljárást alkalmaz és ha a törvényben megengedett anyagot a megengedett mértéken felül alkalmazza. A cselekmény büntetőjogi megítésése szempontjából azonban lényeges különbség van aközött, hogy valaki a törvény rendelkezései alá eső italok előállításához és kezeléséhez a törvényben meg nem engedett anyagot használ-e, illetőleg eljárást alkalmaz-e és aközött, hogy a megengedett anyagot a megengedett mértéken fflül alkalmazza-e? Éppen azért az 1924: IX. törvénycikk 42. §-ában foglalt büntető rendelkezéseket a jelen törvényjavaslat kétfelé választja, aminek kapcsán a súlyosabb elbírálás alá eső cselekményeket 3 hónapig, — az enyhébb elbírálás alá eső cselekményeket pedig 1 hónapig terjedhető elzárással bünteti. A törvényjavaslat 53. §-a az 1929: X. törvénycikk 24. §-ában foglalt rendelkezés«' ket veszi át, mégis azzal a módosítással, hogy a munkaadónak, illetve a felügy1 ttcl megbízott egyénnek büntetőjogi felelősségét tágítja,— biztosítani akarván ezzel is az elkövetett visszaéléseknek minden esetben való megtorlását és ezen keresztül a visszaéléseknek a lehetőségig való csökkentését. A törvényjavaslat 54., 55. és 56. §-ai, az 1924: IX. törvénycikk 47. és 48.. §-aiban, valamint az 1929:X. törvénycikk 25. §-ában foglalt rendelkezéseket veszik át szabatosabb szövegezésben. A törvényjavaslat 57. § -a, az 1924: IX. törvénycikk 50. §-ának utolsó bekezdésében, az 58. §. pedig az 1924: IX. törvénycikk 48. § ában foglalt rendelkezéseket változatlanul veszi át. A törvényjavaslat 59., 60. és 61. §-ai a szokásos záró rendelkezéseket tartalmazzák. Budapest, 1935. évi október hó 14-én. Darányi Kálmán s. &., w, kir. földmívelésügyi miniszter. j