Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-186. A m. kir. belügyminiszter jelentése az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonának 1934. július hó 1-től 1935. június hó 30-ig eltelt időszakban való felhasználásáról

186. szám. 461 kocából álló törzsállományt a birtok csökkentette, az 1935/36. év folyamán pedig a sertéstenyésztést be fogja szüntetni. A fésűsjuhászat a gyapjúárak javulása és az új gyapjúértékesítési rendelettel történt állandósulása következtében — annak eílenére, hogy trágyatermelése nem lett értékelve — elég kedvező bevételt ért el, miérfc is a jelenlegi nyájállományt továb bra is fenntartja a gazdaság és csupán az ideiglenesen, kísérletkép itt tartott kis hortobágyi racka törzs adatott el. 3. Kertészet. A kertészet és a szőlő állandó alkalmazottainak létszáma (kertészek és vincellérek) 7 maradt. Az 1935. évi gyümölcstermést, sajnos, az erős májusi fagyok teljesen tönkretették, sőt ennek a fagykárnak szövődménye volt a baromfifarm helyére telepített almafa-c sem eteken fellépett kéregszú (Scolitus pruni) kártétele, melynek következtében 51 teljesen tönkrement fiatal fácskát kell pótolni. A baromfifarm helyére, 30 kat. hold 1.311 négyszögöl területén az 1934/35. évben 2.268 csemetét (1.101 alma, 1.104 rózsabarack, 63 körte) ültetett ki a gazdaság. A gyümölcsösben történt nagy fagykárt részben ellensúlyozta a köztes spárgatelep 1935. évi nagy termése, mely 373 q 43 kg-t tett ki és a vasúti fuvar, valamint bizományosi jutalék levonása után, majdnem egészében a budapesti nagyvásárcsarnokban tisztán 22.265 P-vel ért ékesült. A spárgatelep megmunkálására, illetve szedésére alkalmazott napszám költsége 4.432 P-t tett ki. A szőlő 1934. évi termése 125 q csemegeszőlő, 59 q eladott borszőlő és 211 hl must volt, mely utóbbi az első fejtés után 193 hl bort eredményezett. Az 1935. évi csemegeszőlőtermést a fagy kb. 95%-ban tönkretette és a borszőlőben okozott kár is meghaladja az 50%-ot. A megszüntetés alatt lévő faiskolából az 1934/35. évben 11.933 drb csemetét adott el a birtok 3.695 P értékben. 4. Halászat. A halastó évi 5.000 P-ért haszonbérbe volt adva. ő. Vadászat. Az 1934/35. évben terítékre került 6 szarvasbika, 4 szarvastehén, 27 őzbak, 75 őzsuta, 3.266 nyúl, 1.122 fácán, 485 fogoly, 15 fürj és 7 erdei szalonka. (Összesen 5.007 hasznosvad az előző évi 3936 darabbal szemben.) A fővad fokozottabb kilövését a túlszaporodás következtében jelentkezett beltenyésztési degenerációs tünetek ellensúlyozása és a vadkárok növekedése, kivált pedig az új erdősítések védelme tette szükségessé. A kilövést ugyanezekből az okokból a következő évben még fokozottabban kell folytatni. A vadászatból elért bevétel 1934/35. évben a következő volt: lőtt vadak értékesítéséből 12.590 P 90 f lelövési díjakból ,. 4.755 P — f vadászati haszonbérből 316 P 77 f összesen 17.662 P 67 f. A káros vadak irtásáért készpénzben kifizetett lődíjak, hajtópénzek, vadetetés, községi területekért kifizetett vadászati haszonbérek, stb. együttes kiadási összege 5979 P 43 f volt, vagyis a vadászatból származott tiszta pénztári jőve-