Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-186. A m. kir. belügyminiszter jelentése az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonának 1934. július hó 1-től 1935. június hó 30-ig eltelt időszakban való felhasználásáról

458 186. szám. III. A házilag kezelt birtokok hasznosítása. a) Orosi gazdaság. A gazdaság területe 2.857 kat. hold 422 négyszögöl. A művelés alatt álló területek arányában ez évben említésreméltó változás nem történt. Az 1935. évi termésre az aszályos tavasz és az 1935. évi május 3.-i erős fagyok igen károsan hatottak. A virágzásban volt repce teljesen lefagyott, úgy ezt, mint az ugyancsak elfagyott maglent és őszi zabot ki kellett szántani és tengerivel, moharral újra vetni. Az 1935. I. félévben mindössze 206 mm csapadéka volt a gazdaságnak. Az 1934. évi termés őszi búzából 1.104, őszi árpából 1.039, tavaszi árpából 892, zabból 857, tengeriből 1.288, kenderből 3.836 kg, cukorrépából pedig 101 q volt kat. holdanként. Ezekből 62.792 P 46 f bevétele volt a gazdaságnak, viszont azonban 17.892 P értékű erőtakarmányt és 1.601 P értékű vetőmagot kellett beszerezni. A cseléd marhatartás megszüntetése következtében szükségessé vált illetménytej előállítására az előző évben beállított kisebb (30—32 drb) pirostarka tehenészet szépen fejlődött, úgyhogy a fölösszámú üszők (12 drb) 2.925 P értékben a költségvetési év végén a tompa-kelebiai gazdaságnak voltak átadhatók. Ugyanide adatott át 9 számfeletti növendék bivaly 1.418 P értékben, míg eladásra 29 mustramarha került 7.344 P-s áron. Az 1933. évben mezőhegyesi anyaggal beállított juhászat igen kedvezően fejlődött és így a szikes legelők értékesítésére jól bevált. 88 hízott ürű és 6 kosbárány (tenyésztésre) 2.176 P, 2.728 kg gyapjú pedig 5.300 P értékben került eladásra. A gazdaság jóminőségű és jól kezelt gyapjútermése a legjobb juhászatokéval egyező áron értékesült. A yorkshirei sertéstenyésztés az előző évi jelentésben is érintett kedvezőtlen körülmények következtében, a sonkasüldő árának esése és a gazdaságnak a piacoktól való nagy távolsága miatt veszteségessé vált és ezért a földmívelésügyi minisztérium véleményére a gazdaság a külterjesebb, itteni viszonyoknak inkább megfelelő mangalica sertéstenyésztésre tért át. A yorkshirei állomány búgatását 1935 tavaszán a gazdaság beszüntette és a meglevő állomány felnevelésével, a tenyészkocák hízóba állításával a tenyészet feloszlatása kezdetét vette. A Bangfertőzéstől mentes 15 legjobb süldő és tenyészkocát továbbtenyésztésre a kisbéri áll. ménesbirtok vette át 2.667 P értékben. Az év folyamán eladásra került 1 süldőkan, 40 hízó mustrakoca, 12 öregkoca, továbbá 1.022 sonkasüldő és tőkesertés, összesen 54.935 P értékben. A yorkshirei tenyésztés helyébe beállítandó mangalicatenyészet alapanyagául a tompa-kelebiai gazdaságból vétettett át 80 süldőkoca 2.672 P értékben. Jelentősebb beruházás, illetőleg építkezés a gazdaságban nem történt. A vadászatból elért bevétel 1.546*30 P, a kiadás 276-70 P volt, így a tiszta jövedelem 1.269-60 P-t tett ki.