Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-185. A m. kir. belügyminiszter jelentése az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonának 1933. évi január hó 1-től 1934. évi június hó 30-ig eltelt időszakan való felhasználásáról

185. szám. 453 Mivel a faiskola költséges üzembetartásához •—• a vagyon kedvezőtlen viszonyai között — a szükséges nagyobb forgótőke sem állt volna rendelkezésre, de meg mivel az országhatáron fekvő gazdaságban — éppen a Duna-—-Tisza közén, ahol már sok jóhírű faiskola látja el a környéki csemeteszükségletet •—• a faiskola nem is ígérkezett jövedelmezőnek, a nevelt csemeték értékesítése nem látszott biztosítottnak, a faiskola megszüntetését is el kellett határozni. Egyelőre még 10 kat. holdon vannak nevelés alatt álló oltványok, amint azonban ezek értékesítése sikerül, a jövőre csupán 1 kat. hold faiskola fenntartása van tervbevéve, hogy abból a jelentős nagyságú saját gyümölcsös pótlása biztosítva legyen. 4. Halászat. A gazdaság mintegy 364 kat. holdas ű. n. kőröséri tógazdasága, 1934. január 1-től számított újabb 6 év tartamára évi 5.000 P haszonbér ellenében adatott bérbe. A terület nádtermése a gazdaságot illeti és a szerződés lejártakor a haszonbérlő 4.000 kg pontyivadékot és 400 kg elsőrendű anyapontyot kötelesek visszahagyni. A szerződés a földmívelésügyi minisztérium halászati osztályának a véleménye szerint is kedvező feltételekkel a kincstári jogügyi igazgatóság bevonásával lett megkötve. 5. Vadászat. Az előző évek beruházásának eredményekép a vadállomány jelentősen szaporodott és az 1933. évben három szarvastehén. 10 őzsuta, 2.852 nyúl, 867 fácánkakas, 28 fácántyúk, 160 fogoly és 5 szalonka került terítékre. Rendes foglyászás ebben az évben nem volt. Az értékes vadászterület túlnyomórészben a vadak lelövésének, fő vadnál darabonkénti, apró vadnál pedig naponkinti átalányban megállapított díjazásért — részben külföldi •— vendégek részére történt kiadásával és a lőtt vad értékesítésével, a legelőnyösebb módon hasznosíttatott. Befolyt az 1933/34. vadászati idényben a lőtt vadak árából és a lelövési, illetve részvételi díjakból összesen 12.458 P 17 f. A káros vadak irtásáért kifizetett lődíjak, hajtópénzek, vadetetés, községi területekért kifizetett vadászati haszonbérek stb. együttes kiadási összege 6.424 P 62 f volt, vagyis a vadászatból származott tiszta jövedelem 6.033 P 55 f-t tett ki. A szomszédos Kelebia községtől 2.200 kat. hold, Tompától pedig 1.348 kat. hold területet bérel már több éve vadvédelmi szempontokból a gazdaság. Sikerült mindkét községnél a vadászati haszonbérnek kat. holdanként 20 f-re (80 f-ről) való leszállítását elérni és a Tompa községtől bérelt terület nagyobb részét, kb. 900 kat. holdat — melynek haszonbérben tartása szükségtelen és nem jövedelmező kiadásnak bizonyult •— egy ottani vadásztársaság részére átengedni. 6. Beruházások. A gazdaságban a már felsorolt kisebb építkezéseken kívül számbajöhető építkezés és leltárbeszerzés nem történt, mindössze néhány lópokróc, lókapa és kézipermetező beszerzése volt szükséges. Megemlítésreméltó dolog azonban, hogy 1934-ben kiépült a Kelebia községet a baja—szegedi műúttal összekötő közút, mely úgy a nagykéri gazdaságnak a sáskalaposi majorral és Kelebia községgel való érintkezését, mint a birtoknak a szegedi piac felé irányuló forgalmát lénye-