Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.
Irományszámok - 1935-185. A m. kir. belügyminiszter jelentése az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonának 1933. évi január hó 1-től 1934. évi június hó 30-ig eltelt időszakan való felhasználásáról
185. szám. 451 értöleg ezt az egész 235 kat. hold 788 négyszögöl kiterjedésű tagot 1933 október 1-től kezdődőleg 10 évre 14 járásbeli vitéz részére elosztva, kat. holdanként évi 120 kg, illetve a majorral együtt kiadott 60 kat. holdat 150 kg rozsból álló haszonbér ellenében haszonbérbe adta. A haszonbéren kívül a haszonbérlők a területre eső közterheket is viselik, illetőleg megtérítik. Ennek és a fokozott ütemben beállított erdősítéseknek következtében az igáserő feleslegessé vált részét 24 selejtes lovat és 28 ökröt a gazdaság 1933. év decemberében eladta, a házilag kezelt terület apadása folytán feleslegessé vált gazdasági gépeket és eszközöket, a megszüntetett baromfifarm felszerelésének egy részével 1934 júniusában nyilvános árverésen értékesítette, hámokat, szekereket stb. pedig az orosi gazdaságnak adta át. A felesleges leltári tárgyak eladásából összesen 8807 P folyt be. A házikezelés alatti mezőgazdasági terület csökkenése következtében az alkalmazott gazdasági cselédek és iparosok létszáma az 1933. évben még alkalmazva volt 67 főről 1934 január 1-ével 49 főre csökkent. Az erdősítési programm befejezése után kb. 575 kat. hold szántó marad majd házikezelésben, melynek az a célja, hogy egyrészt az alkalmazottak részére szükséges természetbeni illetményeket kitermelje, a gyümölcskertészet és a szőlő részére szükséges jelentős trágyamennyiséget biztosítsa, a kiterjedt füvelőterületek (legelők és rétek) hasznosítása végett tartott állatok téli eltartásához szükséges szemes-, szálas- és gumóstakarmányokat szolgáltassa. A magyar-pirostarka tehenészetet (42 tehén, 1 bika, 13 szopósborjú) sikerült aránylag kedvezően egy tételben értékesíteni és ennek helyében az itteni külterjes viszonyok között való tartásra alkalmasabbnak ígérkező, mert igénytelenebb és edzettebb magyar-borz deres keresztezésű állomány állíttatott be, melyet (60 magyar-borz deres, illetve részben tiszta magyar tehén és üsző, 2 borzderes bika) 110 különböző korú tinó és bikaborjúért súly szerint cserében adott át a mezőhegy esi ménesbirtok és a gödöllői koronauradalom a gazdaságnak. A szarvasmarha állomány egyöntetűvé tétele és az orosi legelők hasznosítása érdekében, mint ott is említettem, a megmaradt pirostarka üsző állomány (63 drb. üsző, simmentáli bikával) az orosi gazdaságnak adatott át. A szarvasmarha tartás célja : az illetménytej szükséglet biztosítása és növendék állatok, elsősorban befogásra alkalmas tinók nevelése. A nagykéri majortól távolabb eső nagy gulyalegelőn kút készítésével itatóhelyről történt gondoskodás. A yorkshirei sertéstenyészet megszüntetését, a csökkenő hússertésárakra és arra való figyelemmel, hogy lefölözött tej hiányában a süldőnevelés vásárolt takarmányon nem mutatkozott jövedelmezőnek — még az 1933. év elején elhatározta hivatali elődöm és a tenyészet értékesítése és az ivadékok felnevelésével és a tenyészállomány kihizlalásával az 1933/34. évben megtörtént. Viszont a mangalicatenyészet 100 anyakocából álló törzsállományra lett felemelve és a vérfrissítésre szükséges kanokbeszerzése is megtörtént. Cél a zsombékosabb, nedvesebb legelők és a válogatásnál kikerülő takarmányburgonya hasznosítása kapcsán, beállítani való süldők eladásra nevelése, a piaci árviszonyok szerint ezek egyrészének felhizlalása. A yorkshirei állomány feloszlatása folytán 1933. évben 1391 sertés (yorkshirei és mangalica) került eladásra 85.271 P értékben. A fésűs juhászat állományának jelentős részét a földmívelésügyi minisztérium 1933. év tavaszán a nyájban pusztított hólyag-féregkór miatt seljeteztetni és értékesítetni kényszerült, az elrendelt szigorú állategészségügyi intézkedésekkel azon57*
