Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-105. Törvényjavaslat a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról

105. szám. 35 A törvényjavaslat 17. §-a az 1924: IX. törvénycikk 36. §-ának a rendelkezéseit veszi át. A minőségi termelés védelme érdekében azonban a borseprőnek csupán ipari feldolgozás céljára való forgalombahozatalát k he tett megengedni. A törvényjavaslat 18., 19., 20., 21. és 22. §-ai változatlanul veszik át az 1929: X. törvénycikk 21. §-ában, az 1924: IX. törvénycikk 41. §-ában, az 1924: IX. törvénycikk 15. §-ában és végül az 1929: X. törvénycikk 9., 26. és 27. §-aiban foglalt rendelkezéseket. A törvényjavaslat 23. §-a eltiltja a palackban forgalomba hozott borok címkéjén a fogyasztók megtévesztésére alkalmas rajzoknak és szövegnrk alkalmazását. Elrendeli továbbá, hogy a palackban forgalomba hozott borok címkéjén mindenkor fel kell tűntetni vagy a termelő vagy palackozó pincészet nevét és telephelyét. Ezen rendelkezés egyrészt a fogyasztó közönséget kívánja megvédeni a borok származását illető esetleges megtévesztésektől, másrészt a palackozott borok minőségi védelmét és azt kívánja biztosítani, hogy csak teljesen palackérett borok palackoztassanak és kerüljenek forgalomba. A törvényjavaslat ezen rendelkezése által a palackozott borok ellen felmerülő minőségi kifogás vagy megállapított visszaélés esetén a megtorlás lehetősége teljes mértékben biztosítva van. A törvényjavaslat 24. §-a fi Ihatalmazza a földmivelésügyi minisztert arra, hogy oly években, amikor az ország bortermése a belső szükség! tet és a külföldön elhelyezhető bormennyiséget lényegesen meghaladja, a feleskges bormennyiséget zár alá vétethesse. A törvényjavaslat ezen rendelkezése a bőtermésű években rendszerint bekövetkező árrombolásnak kívánja ekjét venni. A felesleges borkészleteknek a zárolása és a belföldi forgalomból való teljes kivonása által biztosítható lesz a kereslet és kínálat kiegyensúlyozása s ezáltal az árak nívóntartása. Az el nem helyezhető borkészletek kötelező zárolása (blocage) a nagy szőlőkultúrával rendelkező Franciaországban is be van vezetve. Az, hogy a törvényjavaslat a földmivelésügyi minisztert ily irányban tett intézkedésének a törvényhozás réüzére leendő utólagos bejelentésére kötelezi, biztosíték arra, hogy a mindenkori földmivelésügyi miniszter ezen felhatalmazással csak a felmerülő szük&ég esetén, az árletörések megakadályozása és a szőlősgazdák anyagi érdekeinek megóvása céljából fog élni. A törvényjavaslat II. fejezete a tokajhegyaljai borokra vonatkozó különleges rendelkezéseket tartalmazza. A törvényjavaslat 25. §-a a tok aj hegyaljai borvidék zárt területéhez tartozó községeket sorolja fel. Az 1924: IX. törvénycikk 18. §-ában felsorolt községeken kívül a jelen törvényjavaslat a tok aj hegyaljai borvidék zárt területébe besorolja Hercegkút községet cca 110 kat. hold, Makkoshotyka községet cca 3'5 kat. hold, -7 Sára községet cca 20 kat. hold és Szegi községet cca 125 kat. hold szőlőterülettel. Hercegkút község szőlői a sárospataki szőlőhatár kellős közepén feküsznek s eddig a sárospataki határhoz tartoztak, pár évvel ezelőtt azonban a hercegkúti határba lettek bekebelezve. Makkoshotyka község alig számottevő területű szőlői a sárospataki és hercegkúti határba beékelve, Sára község szőlői pedig a bodrogzsadányi s a tolcsvai szőlők közé beékelve feküsznek, míg Szegi község szőlői a bodrogkisfaludi és szegilongi szőlőhatár között, a két határ folytatását képező hegygerincen húzódnak el. Ez utóbbi szőlők »Szegipuszta« név alatt eddig Bodrogkisfalud községhez tartoztak s így beleestek a Tokajhegyalja zárt területébe, azonban Szegi időközben önálló községgé lett. A fent felsorolt indokok méltányossá teszik a nevezett községek határaiban fekvő szőlőknek a Tokajhegyalja zárt területébe való besorolását. 5*