Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-183. A m. kir. belügyminiszter jelentése az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonának 1929. évi felhasználásáról

183. szám. 417 bér fejében használ, és mennyi hátraléka van. A legelőterület kellő hasznosítására nem volt közelben elegendő állatállomány, azért az innen származó jövedelem is csekély volt. Az erdőterületet a szerb megszállás alatt korlátlanul kitermelték, azért a hiányt az erdők jövedelmezőségének terhére kellett helyrehozni. Mindez okok hozzájárultak ahhoz, hogy a helyi bizottság az 1922—27. évi kezelésének eredményeként összesen 60.776*61 P készpénzmaradványt és 10.000 aranykorona n. é. Magyar Nemzeti Bank részvényt szolgáltatott át, továbbá két erdőőri lakot építtetett 25.100 P költséggel, a tompái jegyzői lakásra 16.960 P-t, a kelebiai községház építésére 22.000 P-t, a kelebiai jegyzői lakásra 18.500 P-t, a csikériai községházára 27.300 P-t adott, végül útépítésekhez 60.000 P-vel járult hozzá, befektetésekre és közcélokra tehát Összesen 169.920 P-t fordított, így hat év tiszta jövedelméül 246.296 P-t számolt el. A bictok terjedelméhez és értékéhez képest ilyen csekély jövedelmezőséget fölmutatott kezelési rendszert kötelességem és felelősségem érzetében nem hagyhattam meg, mihelyt a birtok immár tulajdonjoggal és meghatározott céllal magyar részre jutott és a minisztertanács kezelését és jövedelmének felhasználását az érdekelt önkormányzatok kárpótlására reám bízta. Azért a birtok átvételekor, az 1927. év végén, az eddigi rendszert megváltoztattam, a helyi bizottságot feloszlattam és saját központi kezelésembe vettem nemcsak a birtok kormányhatósági főfelügyeletét, hanem az általános gazdasági irányítást és a részletes intézkedéseket is. Amint a törvényjavaslat indokolásában jelentettem, az ügyek vitelére a vezetésem alatt álló minisztériumban nemcsak erre a birtokra, hanem az egyezmények révén magyar részre jutott vagy jutandó mindennemű vagyonra kitérjeszkedően, központi intézőbizottságot alakítottam, a számszaki tennivalók végzésével és a pénzkezelés ellenőrzésével belügyminiszteri számvevői közeget bíztam meg és a gazdaság kialakítására, valamint további vitelére okleveles gazdatiszteket alkalmaztam. A központi kezelésbe vételnek első tennivalója volt, hogy egyénenkénti leszámolás, felmérések és adatok beszerzése alapján világosan tisztázza valamennyi kisbérlő személyét, bérelt területeik nagyságát, a szerződésekben, illetve bírói ítéletekben megállapított bérösszeget és a bérhátralékokat. Ezt a munkálatot az 1928. évben sikerült teljesen elvégezni és ennek alapján az erélyesebben keresztülvitt intézkedéseknek, különösen a behajtásnak az az eredménye nyilvánult meg, hogy az első évben 210.000 P volt a bevétel, szemben a helyi bizottság kezelésének imént részletezett azzal az eredményével, hogy 246.296 P-t hat évi tiszta jövedelemként számolt el. Holott e számadatok egybevetésénél súlyosan esik latba, hogy a birtoknak eredeti területe időközben természetben kiadottak után 5548 kat. holddal : azaz a terület 33 %-ával, 13,688.000 P értéke pedig 6,320.000 P-vel, azaz értéke 46 %-ával csökkent. A birtok eredeti területe ugyanis 16.611 hold 922 négyszögöl volt. Ebből, mint jelentésem VI. 1. pontjában részleteztem, Tompa, Kelebia és Csikéria községnek adtam át összesen 4113 kat. hold 1340 négyszögölet, a VI. 2. pont szerint parcelJázásra kijelöltem 1816 kat. hold 804 négy szögölet, ezeken felül az Országos Pöldbirtokrendező Bíróságnak rendelkezésére bocsátottam földbirtokreform és házhelyrendezés céljaira, 4 tiszti és 15 legénységi vitézi telek alapítására kijelöltem összesen 1335 kat. hold 429 négyszögölet, a tompái templom fenntartási költségeihez és az ottani két plébánia költségeihez hozzájárulás fejében 100 kat. hold legelőt pedig a kalocsai érsek rendelkezésére adtam. Mindezek levonásával az Ö. T. K. V. számára megmaradt terület 9245 kat. hold 1549 négyszögölet tesz ki. Ebből részben a kisbérletek egy részének megszűnésével rendelkezésre állott szántóföldekből, részben a fölös legelőterület egy részének szántófölddé alakítáKépv. iromány. 1935—1940. III. fcötet. 53