Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-183. A m. kir. belügyminiszter jelentése az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonának 1929. évi felhasználásáról

183. szám. 415 maradt birtokok gyümölcsöztetésére, valamint értékük megnövelésére irányuló terveimből az 1929. év végéig a következőket valósítottam meg: aJAz orosi birtok. a) Az orosi birtok az 1925. évben történt átvételéig román közegek kezelésében állt és jövedelme ottani célokra szolgált. A birtokból mindössze 154 kat. hold volt szántóföldi művelésben, a többi, 3000 kat. holdat meghaladó részén a legkülterjesebb legelő-gazdálkodás folyt, amely annál kevésbbé volt jövedelmező, mert a környékbeli marhaállomány a területhez képest kicsiny, gazdasági épület alig volt rajta és a földeket vadvizek áradásai évente többször is elöntötték. A birtoknak magyar tulajdonba történt átvételekor Rakovszky Iván dr. akkori belügyminiszter úr azt az 1925. évi október hó 1-től kezdődő 20 évre Göttmann Andor okleveles gazdának és László Sándor mezőgazdasági gépgyári igazgatónak bérbe adta, holdanként 1 q búza és a közterhek viselése fejében. Kikötötte továbbá, hogy a bérlők tartoznak mintagazdaságot kialakítani, a szántóföldi művelésre alkalmas területeket feltörni, a vadvizek levezetésére csatornázást és egyéb szükséges vízműveket létesíteni, a Gyanté vasúti állomáshoz mezőgazdasági kisvasutat építeni, a gazdaság viteléhez szükséges utakat kihagyni és megfelelő gazdasági épületeket emelni; a befektetések minőségének, mennyiségének és költségeinek megállapításához a bérbeadó jóváhagyása szükséges, a bérlők költségén létesítetteket a bérlet lejártakor a tulajdonos akkori értékük megbecslése alapján átveszi, ha pedig a befektetések költségeihez hozzájárul, a bérlők a bérlet lejártáig a hozzájárulás összege után kamatot fizetnek és ezek a létesítményeket jókarban kötelesek a tulajdonos rendelkezésére bocsátani. Az 1929. év végéig a belterjes gazdálkodás kialakulásának tervét túlnyomó nagy részében sikerült keresztülvinni. A bérlők saját költségükön feltörtek és szántóföldi művelésre alkalmassá tettek 1776 kat. hold legelő területet, úgy, hogy az eredetien 154 hold szántóföld helyén 1930 hold került szántóföldi művelés alá. Részben a bérlők, részben a birtok költségén elkészültek a vadvizek levezetésére szolgáló csatornázási munkálatok, mintegy 27.000 folyóméter hosszban létesített főcsatornával és levezető csatornákkal, szivattyúházzal és szivattyúteleppel, együttvéve 70.800 P költséggel. A Gyanté vasúti állomáshoz vezetőén, 7643 folyóméter hosszban, 0-65 m nyomtávú gazdasági kisvasút épült gépi felszerelésével együtt 156.000 P költséggel. A szántóföldi művelés alá került földek táblákra osztattak a szükséges gazdasági utak kihagyásával. A következő gazdasági épületek emeltettek : egy magtár 60 vágón befogadóképességgel, három szarvasmarha-istálló 120 drb marhára, egy lóistálló 80 drb lóra, egy sertésfiaztató 40 kocára, egy süldőól 900 süldőre, két juhakol 200 drb birkára, egy tengeri góré 12 vágón befogadóképességgel, két tisztilakás, egy iskola és tanítólakás, 12 épületben cselédlakás 34 cseléd számára, egy gépműhely, egy gépszín; az istállók padlását további 60 vágón befogadóképességű magtárra építtettem át és az átvételkor már megvolt épületeket megfelelően kiegészítettem és jókarba hoztam. Mindez építkezések 662.000 P-be kerültek. Az építkezések kezelését, felügyeletét és jókarbantartásuk ellenőrzését azonban feleslegesen bonyolulttá tette az a rendszer, hogy azok egy része a bérlők költségén történt és ezeket a bérlet megszűnte után becsértékben kellett volna átvenni, más része a birtok költségén létesült és ennek tökéje után a bérlők kamatot tartoznak fizetni. Az eljárást akként egyszerűsítettem, hogy a bérlőknek megtérítettem az általuk létesítettek költségeit, ennek következtében minden építkezés a vagyon tulajdonává vált és a bérlők valamennyi után kamatot tartoztak fizetni. Már az 1928. évben, különösen azonban az 1929. év folyamán, a mezőgazda-