Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-183. A m. kir. belügyminiszter jelentése az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonának 1929. évi felhasználásáról

410 183. szám. a dollárértékben kiállított csekk beváltásából 1,200.702 pengő 92 fillérben tényleg meg is fizette. Továbbá tulajdonjoggal átadta a Bihar vármegye Zsadány község határában fekvő, előbb az elcsatolt Nagyszalonta község tulajdonát alkotott ú. n. orosi pusztát, 3253 kat. hold 206 négyszögöl birtokot. b) A Szerb-Horvát-Szlovén királysággal kötött egyezményt az 1929. év végéig túlnyomó nagy részében végrehajtottuk. Az egyezményben foglalt területi elv alapján tulajdonjoggal átvettük a következő ingatlanokat : a Bács-Bodrog vármegye területén újonnan alakított Tompa, Kelebia és Csikéria községek határában fekvő, az elcsatolt Szabadka város tulajdonát alko­tott 16.611 kat. hold 922 négyszögöl birtokot, a Zala és Somogy vármegyék Murakeresztúr, örtilos, Belezna és Molnári községek határában fekvő, az elcsatolt Légrád község tulajdonát alkotott 1331 kat. hold 1107 négyszögöl területű, ú. n. légrádi birtokot. Az itteni erdőből, az egyez­mény értelmében —• a területi elv alól egyetlen kivételként —• 350 kat. hold továbbra is a Jugoszláviához csatolt Légrád község tulajdonában maradt meg, a Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyék Öszentiván, Űjszentiván és az újonnan alakított Gyálanagyrét községei határában fekvő, az elcsatolt Gyála község tulajdonát alkotott 333 kat. hold 572 négyszögöl területű, ú. n. gyálai birtokot. Az 1929. év végéig már csak kisebb kiterjedésű ingatlanokat nem lehetett átvennünk, mert némelyikről a tárgyalások során nem sikerült tisztázni, nem köz­birtokossági vagyon-e és ez esetben az egyezmény értelmében nem válik a magyar rész tulajdonává, vagy mert területüket a határfolyó medrének időközi megválto­zása miatt nem lehetett egész szabatossággal megállapítani. Ezek a vitás kérdések az 1930. évben dőltek el, eredményük ismertetése azért a következő évi jelentésem keretébe tartozik. ül. Az Ö. T. K. V. eredeti állaga és értéke. Az Ö. T. K. V. eredeti állaga és értéke, az egyezmény végrehajtása során egyes önkormányzati testületek részére már említett természetbeni kárpótlásul kiadottak után, a következő volt: 1. A Románia által befizetett 1,200.702 P 92 f. 2. Az orosi puszta a kormánybiztosok által történt átvételekor 3253 kat. hold 206 négyszögöl volt 1,005.160 P értékben. Az egyezmény végrehajtása során, az 1929 : IV. t.-c. létrejötte előtt, ebből az újonnan alakult Magyarszalonta köz­ségnek kárpótlásul átadtam 400 kat. hold 1408 négyszögölet 124.178 P értékben. Ennek levonása után e birtokból 2852 kat. hold 396 négyszögöl, 154 kat. hold szántó híján teljes egészében legelő, kis részében terméketlen terület, 880.981 P értékben jutott az Ö. T. K. V.-ának tulajdonába. 3. A tompa-kelebiai birtok terjedelme 16.611 kat. hold 922 négyszögöl volt, még pedig : 4514 kat. hold 538 négyszögöl szántó, 5897 » 210 > > legelő, 4084 » 567 > > erdő, 1194 > 877 > > rét, 295 » 338 > • halastó, 1117 » 1456 > • nádas, 21 » 1326 > • kert és szőlő, 486 » » 410 > > út és tér 13,688.501 P értékben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom