Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.
Irományszámok - 1935-126. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett bűntett és bűntevő feldicsérésének vétségével gyanúsított Eszergályos János országgyűlési képviselő mentelmi ügyében
300 126. szám. 126. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett bűntett és bűntevő feldicsérésének vétségével gyanúsított Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőház ! A budapesti kir. főügyészség 5.568/1935. f. ü. szám alatt Esztergályos János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 2.102/5—1935. számú megkeresése szerint ellene a bíróság, mint felelős szerkesztő ellen büntető eljárást indított a »Népszava« politikai napilap 1935. évi január hó 23. napján kiadott 19. számában megjelent »Mi ez ?« feliratú cikk tartalma miatt, amely a budapesti kir. büntető törvényszék előtt a Böhm Vilmos és társai ellen felségsértés bűntette* és egyébj bűncselekmények miatt folyamatba tett bűnügyben szereplő tetteseket, tehát a törvény által bűntettnek nyilvánított cselekmények elkövetőit — az elkövetés miatt és az elkövetett cselekményeket, tehát nyilvánvalóan bűncselekményeket — nyilvánosan magasztalja, illetve feldicséri. E cikk többek között a következőket tartalmazza: »Már mondottuk, hogy itt nem történelmet írnak, hanem politikát csinálnak és nem igazságokat akarnak kihámozni és fölmutogatni, hanem —• megfelelő hangulatot teremteni.« »Október még most sem érzi magát olyan fajankónak, hogy az apák, a nagyapák és a nagyanyák úri könnyelműségeiért, hibáiért, mulasztásaiért és bűneiért magára vegye és szó nélkül viselje a felelősséget.« »Hogy nem lett az „intakt csapatok" hazatéréséből országos és gyilkos fosztogatás, puskaharc egy falat kenyérért és puskaharc egy rongyos fedélért: azt, ha valakik meg akarnák netán köszönni, köszönjék meg Októbernek, pontosabban: a szervezett szociáldemokrata munkásságnak. Amely odaállt a kiéhezettek, a megnyomorgatottak, a bosszúszomjasak hulláma elé és megbékítette őket és kenyeret adott nekik és kézenfogva, a maga otthonába vezette valamennyit. Ez rendcsinálás volt és nem lefegyverzés. A szervezett munkásság erélye és önfeláldozása megvédte a polgárság nyugalmát és vagyonát, amint hogy általában és összevéve:
