Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-105. Törvényjavaslat a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról

105. szám. 21 Aszúborok címkéjén az aszú meg­jelöléssel azonos nagyságú betűkkel fel kell tüntetni az aszú származási helyét is. 24. §. A földmívelésügyi miniszter felhatalmaztatok, hogy oly években, amikor az ország bortermése a belső szükségletet és a külföldön elhelyezhető bor mennyiségét jelentékenyen meg­haladja, a felesleges borkészletet — a törvényhozásnak való utólagos bejelen­tés kötelezettsége mellett — zár alá vétethesse. A zárolásra vonatkozó szabályokat a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. 27. fejezet. A tokajhegyaljai borokra vonatkozó különös rendelkezések. 25. §. A tokajhegyaljai borvidékhez tartoznak : 1. Zemplén vármegye területén: Bekecs, Bodroghalász, Bodrogkeresz­túr, Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Bodrogzsadány, Erdőbénye, Erdő­horváti, Golop, Hercegkút, Károly­falva, Legyesbénye, Mád, Makkos­hotyka, Mezőzombor, Monok, Olasz­liszka, 1 Ond, Rátka, Sára, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Sze­rencs, Tállya, Tarcal, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu és Végardó községek; 2. Abauj-Torna vármegye területén: Abaújszántó község. A tokajhegyaljai borvidék zárt terü­letet alkot. Amennyiben a jelen II. fejezet kü­lönös rendelkezéseiből más nem követ­kezik, e törvény I. fejezetének általános rendelkezései a tokaj hegyaljai bor­vidéken termő borok előállítására, kezelésére és forgalombahozatalára is irányadók. 26. §. A tokajhegyaljai borvidéken hegyi szőlőben termett mustot vagy bort csak tokajhegyaljai hegyi szőlő­ben termett musttal vagy borral sza­bad házasítani. 27. §. A tokajhegyaljai borvidéken termett szőlőcefrére, borseprőre vagy törkölyre csakis a tokajhegyaljai bor­vidéken termett mustot vagy bort szabad felönteni, még pedig hegyi szőlőből származó cefrére, seprőre vagy töikölyre csak hegyi szőlőben termett mustot vagy bort, síkfekvésű (kerti) szőlőből vagy általában másodter­mésből származó cefrére, seprőre vagy törkölyre csakis ugyanolyan szárma­zású mustot vagy bort. 28. §. Tokaj hegyaljai borvidékre, odatartozó helységekre vagy borter­mőhelyre utaló elnevezéssel csakis olyan mustot vagy bort szabad forga­lomba hozni, amely a tokaj hegyaljai borvidék területén fekvő hegyi szőlő­ben termett. Ehhez képest »tokaj hegyaljai«, »tokaji«, »hegyaljai« elnevezéssel nem szabad forgalomba hozni: 1. a tokajhegyaljai borvidéken sík­fekvésű (kerti) szőlőben termett vagy általában másodtermésből származó mustot vagy bort (cankót); 2. a tokaj hegyaljai borvidéken, bár hegyi szőlőben, termett olyan mustot vagy bort, amelyet a 26. §. első be­kezdésének tilalma ellenére házasítot­tak ; 3. a tokajhegyaljai borvidéken, bár hegyi szőlőben, termett olyan mustot vagy bort, amelyet a tokaj hegyaljai borvidéken kívül eső helyen más bor­vidékről származó musttal vagy borral házasítottak. A földmívelésügyi miniszter ren­delettel állapítja meg, hogy mely szőlőfajtákból szűrt és milyen minő­ségi kellékeknek megfelelő borokat szabad tokaji vagy tokaj hegyaljai pecsenye, szamorodni, máslás, fordítás vagy aszú elnevezés alatt forgalomba hozni. A tokaji vagy tokajhegyaljai aszú elnevezés alatt forgalomba hozni szán­dékolt borokat előzetes minőségi vizs­gálatnak kell alávetni. Ezen minőségi vizsgálatnak és általában a tokaji vagy tokaj hegyaljai aszúborok forgalomba­hozatalának módját a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom