Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.
Irományszámok - 1935-121. A képviselőház igazságügyi és földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a család hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról" szóló 110. számú törvényjavaslat tárgyában
121. szám. 285 alkalmas mezőgazdasági jószág vagy a hitbizományi erdőbirtoknak az okszerű gazdálkodás szempontjából szükséges kiegészítő része vagy a 2. §. 5. és 6. pontjában említett vagyontárgyak fenntartásának költségére szükséges, továbbá, ha a hitbizományi mezőgazdasági ingatlanok kataszteri tiszta jövedelme együttvéve tízezer koronánál nem több és hit biz omány ként lekötésük nincs káros hatással a helyes birtokeloszláshoz fűződő közgazdasági, népesedési és egyéb társadalompolitikai közérdekre, különösen a község vagy a szomszédos községek földmívelő népességének gazdasági terjeszkedésére. Az előbbi bekezdésnek a hitbizományi mezőgazdasági ingatlanok legnagyobb terjedelmére vonatkozó korlátozó rendelkezéseit fennálló hitbizomány vagyonáUagának új vagyontárgyakkal gyarapítása esetében is megfelelően alkalmazni kell. Kizárólag ingóságokból álló vagyonból bitbizományt alapítani nem lehet. 72. §. A jóváhagyás iránt benyújtott kérvényhez mellékelni kell: 1. az alapító okiratot; 2. a hitbizományhoz tartozó vagyontárgyak jegyzékét; 3. az ingatlanok hiteles telekkönyvi másolatait és földadókataszteri birtok ívének hiteles másolatait; 4. ha az alap'tó végintézkedéssel rendelte el a hitbizomány létesítését, a kihirdetett végintézkedést. Ezenfelül a kérvény mellett ki kell mutatni, hogy az alapító rendelkezés a 66—71. §-okban meghatározott kellékeknek megfelel, a kötelesrészre jogosultak kötelesrészhez való jogát nem sérti és hogy az alapító köztartozással hátralékban nincs. 73. §. A hitbizományt alapító rendelkezést az alapító az államfő jóváhagyása után is visszavonhatja az alapító rendelkezésre megszabott alakban mindaddig, amíg a hitbizományi vagyont az első várományos birtokába nem bocsátotta. Örökösét ez a jog nem illeti meg. Az ivadék törvényes örökrészét sértő alapító rendelkezés visszavonás nélkül is hatályát veszti, ha az alapító a rendelkezést abban a feltevésben tette, hogy törvényes ivadéka nincs vagy nem fog születni s feltevése tévesnek bizonyult, kivéve amennyiben fel kell tenni, hogy akkor is így rendelkezett volna, ha ivadékáról a rendelkezéskor tud vagy ha ivadéka már előbb születik meg. 74. §. Az alapító rendelkezés államfői jóváhagyása nem zárja ki, hogy az érdekeltek az alapító ügyletet magánjogi érvénytelenség esetében megtámadják, vagy a jóváhagyás előtt szerzett jogaikat a hit biz omány ként lekötött vagyontárgyakra érvényesítsék. • Az alapító ügylet magánjogi érvénytelensége miatt a keresetet attól a naptól számított hat hónap alatt kell megindítani, amely napon az államfői jóváhagyás a hivatalos lapban közzététetett. A hitbizományi bíróság a jóváhagyás közzétételével egyidejűen felhívást bocsát ki aziránt, hogy mindazok, akik netalán az alapító rendelkezését magánjogi érvénytelenség miatt megtámadni kívánják, keresetüket attól a naptól számított hat hónap alatt, amikor a hirdetmény a hivatalos lapban megjelent, indítsák meg, mert e határidő lejártával az alapító ügyletet magánjogi érvénytelenség miatt keresettel megtámadni nem lehet. 75. §. Az alapító ügylet jóváhagyása után az igaz ságügy miniszter az 51. §. rendelkezéseinek megfelelően kijelöli azt a törvényszéket, amely a hitbizomány kezelése felett a felügyeletet gyakorolja. Az ekként kijelölt hitbizományi bíróság a jóváhagyásról értesíti a folyamodót és az utódlásra hivatott közvetlen várományost, kirendeli a hitbizományi gondnokot (53. §.) s gondoskodik a jóváhagyásnak a hivatalos lapban közhírré tételéről; elrendeli a hitbizományhoz tartozó vagyontárgyak leltározását s ennek foganatosítására kir. közjegyzőt küld ki, aki a hitbizomány-