Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-121. A képviselőház igazságügyi és földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a család hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról" szóló 110. számú törvényjavaslat tárgyában

276 121. szám. ség elvén alapuló utódlási rend lép, oly módon, hogy ha a jelen törvénv hatálybalépésekor birtokban levő birtokos meghal vagy birtoklási joga egyéb okból megszűnik, elsősorban az ő ivadékait, ezek után az alapító ivadékait, ezek után pedig az alapítólevél értelmében jogosult többi ágakat illeti az utódlás mindenkor az elsőszülöttség rendje szerint. Hogy az utódlás kizárólag csak a fiúutódokat vagy a leányutódokat ée ivadékait is megilleti-e, erre a hitbizo mányi alapítólevél rendelkezései irányadók. 33. §. Amennyiben a jelen törvén} szerint a hitbizományi birtoklás joga vagy pedig a felszabadult hitbizományi vagyonban részesedés joga a magyar állampolgárságtól függ, azokat a jogosultakat, akik a magyar állampolgárságukat az 1921 : XXXIII törvénycikkbe iktatott trianoni szerződés rendelkezései következtében vesztették el és ezek leszármazóit e jogok élvezetének feltételei szempontjából úgy kell tekinteni, mintha magyar állampolgárok lennének. 34. §. Ha valamely hitbizomány birtokosára egy másik hitbizomány u száll és erre az esetre az alapító másként nem rendelkezett, ennek a birtokosnak a halálával vagy az utódlásnak egyéb okból bekövetkező megnyíltával közvetlen utódja csak az egyik hitbizományt tarthatja meg, a másik hitbizományt pedig, az első várományos mellőzésével a sorrendben következő második várományosnak kell kiadni. A közvetlen utód a két hitbizomány között választhat. Ha kettőnél több hitbizomány egyesül egy kézben, a közvetlen utódra szálló hitbizományon felül a többit az előbbi bekezdés rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával úgy kell az utódlásra jogosult távolabbi várományosoknak kiadni, hogy egy-egy várományosnak, illetőleg a tőle leszármazó ágnak csak egy-egy hitbizomány jusson. Az előbbi bekezdések értelmében jogosult távolabbi várományosok hiányában a közvetlen utódra több hitbizomány is átszállhat; mihelyt azonban a fölös számú hitbizomány okra az előbbi bekezdések értelmében utódlásra jogosult várományosok jelentkeznek, a közvetlen utód a fölös számú hitbizomány okból egyet-egyet kiadni köteles. A közvetlen utódot illeti a választási jog abban a tekintetben, hogy melyik hitbizományt tartsa meg; egyébként az utódlásra jogosult várományosok, — ha az alapítólevél másként nem rendelkezik, — a várományosi sorrend szerint választhatnak. Ha azonban a közvetlen utód haláláig vagy az utána való utódlásnak egyéb okból bekövetkező megnyíltáig jogosult várományos nem jelentkezik, a közvetlen utódot követő birtokos kezén egy hitbizományt kivéve, a fölös számú többi hitbizomány a jogi kötöttség alól felszabadul és a rajta nyugvó terhekkel együtt az utolsó birtokos szabad vagyonává lesz, aki e terhekért az átvett vagyon értéke erejéig örökös módjára felel. Az előző bekezdésekben foglalt rendelkezések nem nyernek alkalmazást akkor, ha az egy kézben egyesült több hitbizomány vagyonához tartozó mezőgazdasági ingatlanok együttvéve sem érik el a 2. §.2. pontjában meghatározott mértéket. 35. §. A hitbizomány birtokosa köteles birtokelődei özvegyének és közvetlen birtokelődje kiskorú leszármazolnak előleges havi részletekben fizetendő pénzbeli járadékban tartást és a leányi vadékok férjhez menetele esetében illő kiházásítást szolgáltatni, amennyiben elegendő vagyon és jövedelem hiányában erre rászorulnak és a törvény értelmében eltartásukra köteles és arra szorítható rokontól vagy házastárstól eltartásban nem részesülhetnek. Amennyiben az alapító rendelkezése értelmében a birtokos az első bekezdésben felsoroltakon felül más személyeknek járó vagy az első bekezdéstől el-