Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-121. A képviselőház igazságügyi és földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a család hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról" szóló 110. számú törvényjavaslat tárgyában

274 121. szám. száll, amelyen az alkalmazott szolgálatban áll. Bármelyik félnek jogában áll azonban a szolgálati viszonyt a törvényes felmondási idő megtartásával felmondás útján megszüntetni, az alkalmazottat a szolgálati viszony vétlen megszűnése esetében megillető jogol sérelme nélkül. Olyan alkalmazott szolgálati viszo nyából folyó kötelezettségek, akinél működési köre az egész hitbizományi vagyonra vagy különböző személyekre szállott több vagyonrészre terjed ki, a vagyonrészek arányában azokat terhelik, akikre az egyes vagyonrészek szálltak. A felmondás j ogá t a reá szállott vagyonrészre kiterjedő hatállyal mindegyik jogosult önállóan gyakorolhatja. 27. §. A felszabaduló vagyontárgyakra vonatkozóan a hitbizományi bíróság jóváhagyásával kötött bérleti és haszonbérleti szerződésbe, amennyiben a szerződés tartama a részesedés megnyílása utáni időre is kiterjed, a részesedés megnyílásával bérbeadóként, illetőleg haszonbérbeadóként azok a jogosultak lépnek, akikre a bérlet vagy a haszonbérlet tárgya e törvény értelmében átszáll. Ha a bérleti vagy haszonbérleti szerződést a hitbizományi bíróság nem hagyta jóvá, a részesedési jog megnyílása után az a jogosult, akire a bérlet vagy a haszonbérlet tárgya a jelen törvény értelmében átszállt, — ha nem egyúttal a bérbevagy haszonbérbeadó szerződő fél vagy örököse, — a bérletet vagy haszonbérletet a törvényes felmondási idő megtartásával a lejárat előtt is felmondhatja. 28. §. A hitbizományi ingatlanokra a felszabadulás előtt a hitbizományi bíróság jóváhagyásával bejegyzett jelzálogjogok egyrészt a hitbizományként lekötve maradó, másrészt a felszabadult ingatlanok haszonvételét egyetemlegesen terhelik. Az egyetemleges jelzálogjog terhének belső megosztása tekintetében a jelzálogjogról szóló törvény (1927 : XXXV. törvénycikk) szabályai irányadók. , Ha a felszabaduló ingatlanok állagára a felszabadulás után bejegyzett jelzálogjog alapján az ingatlant elárverezik, az árverési vételárból való kielégítés szempontjából a felszabadulás előtt az ingatlan haszonvételére szerzett jelzálogjogot úgy kell tekinteni, mintha az az ingatlan állagát terhelné. 29. §. Ha a hitbizományi birtokos a felszabadult vagyonba a jelen törvény hatálybalépése előtt szabad vagyonából hasznos beruházásokat tett, ezeknek a beruházásoknak a részesedés megnyílta idejében még meglevő értéke erejéig a felszabadult vagyonból természetben megtérítést követelhet. A beruházások még meglevő értékét s azok fejében a felszabadult vagyonból a hitbizományi birtokosnak vagy örököseinek járó részt az érdekeltek megegyezése hiányában a hitbizományi bíróság nem peres eljárás útján (18. §.) állapítja meg. Ily esetben a 12—17. §-ok rendelkezései szerint jogosultakra a felszabadult vagyonnak csak az a része száll, amely a hitbizományi birtokosnak vagy örököseinek a beruházások megtérítése címén jutott rész levonása után megmarad. A hitbizományi birtokosnak vagy örököseinek a felszabadult vagyonból a beruházások megtérítése címén jutott részt azonban a jelen fejezet rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából minden vonatkozásban úgy kell tekinteni, mintha ez rájuk a 12—17. §-okban meghatározott részesedés címén szállott volna. A felszabadult vagyonba a jelen törvény hatálybalépése után a részesedés megnyíltáig tett ily hasznos beruházások értékét a felszabadult vagyonból csak akkor kell megtéríteni, ha a beruházást a hitbizományi bíróság jóváhagyta. II. Fejezet. A hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyon jogviszonyai. 1. A családi hitbizomány élvezetére jogosult családtagok jogai. 30. §. A hitbizományi birtoklás az utódlás megnyíltával, vagyis a birtokos