Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-121. A képviselőház igazságügyi és földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a család hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról" szóló 110. számú törvényjavaslat tárgyában

272 121. szám. vagyon vagy a felszabadult vagyon tehermentesítésére fordítsa. Az előző bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni arra az ellenértékre is, amely kisajátítás vagy telepítési célra történt igénybevétel esetében a felszabadult vagyonhoz tartozó ingatlan helyébe lép. A felszabadult vagyon utolsó hitbizományi birtokosa az elidegenítési tilalom feloldására irányuló kérelmével kapcsolatban a hitbizományi bíróságtól annak megengedését is kérheti, hogy a felszabadult vagyont vagy annak egy részét erdőterület szerzésére fordíthassa vagy a felszabadult vagyont vagy annak egy részét szabad vagyonához tartozó erdőterülettel cserélhesse ki úgy, hogy ez az erdőterület a hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyonhoz csatoltassék. Ennek megengedését a hitbizományi birtokos csak a hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyon jogerős kijelölésétől számított két éven belül, az evégből létrejött jogügyletről felvett okirat bemutatásával és csak akkor kérheti, ha erre vonatkozó szándékát a 8. §. értelmében bejelentette. Ha a hitbizományi bíróság a kérelemnek helyt ad, az így elidegenített vagy kicserélt vagyon helyébe lépett erdőterületet a hitbizományi kötöttség alatt maradó vagyonhoz csatolja. Az elidegenítési tilalom feloldására nézve egyébként ebben az esetben is a jelen §. első bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. Az előző bekezdés rendelkezései szempontjából az erdőterülettel egy tekintet alá esik az a terület, amelyen jogszabály vagy erdőrendészeti hatósági rendelkezés értelmében erdőt kell telepíteni. A hitbizományi bíróságnak a jelen §. értelmében hozott határozata pótolja azt a hatósági tudomásulvételt, hozzájárulást vagy jóváhagyást, amely a földbirtok helyesebb megosztását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 : XXXVI. törvénycikk és az ezt kiegészítő vagy módosító törvények értelmében ingatlan elidegenítéséhez szükséges. 21. §. A hitbizományi bíróság — a felszabadult vagyon tulajdonosának kérelmére — az érdekeltek meghallgatása után a 19. §-ban meghatározott megterhelési tilalmat feloldhatja, ha a megterhelés hasznos beruházások végett szükséges. A beruházások végrehajtását a hitbizományi bíróság a tilalom feloldásával egyidejűleg megfelelő kikötésekkel biztosítja és a kikötések teljesítését ellenőrizteti. 22. §. Ha a hitbizományi kötöttség alól felszabadult ingatlanokat dologi kegyuraság terheli s azokat akár a részesedésre j ogosultak közötti felosztás (12. §.), akár földbirtokpolitikai célra szükséges elidegenítés (20. §.) során eldarabolják, az egyes ingatlanrészletek tulajdonjogát csak akkor lehet a szerző fél nevére átírni, ha az érdekelt egyház nyilatkozatával igazolják, hogy a kegyúri terhek viselése vagy megváltása kellően biztosítva van. Ha a földbirtokpolitikai célra szükséges elidegenítés az ingatlan eldarabolása útján történik, arra kell törekedni, hogy a kegyúri terhek megfelelő ingatlanrész kihasítása és az egyház tulajdonába bocsátása útján megváltassanak. Ha e tekintetben az egyház és a tulajdonosok között vita támad, a vallásos közoktatásügyi miniszter dönt. 3. A jelszabaduló vagyonban részesedők felelőssége a hitbizomány terheiért. 23. §. Azokért a terhekért, amelyek a hitbizományt a részesedés megnyíltakor jogszabály vagy az alapítólevél rendelkezése értelmében özvegyi tartás, leányivadékokat vagy más személyeket illető ellátás, tartás, kiházasítás, életjáradék, hajadoni jog címén terhelik, egyrészt a hitbizományi birtokos a hitbizományként lekötve maradó vagyon jövedelmével, másrészt mindazok, akik a felszabadult hitbizományi vagyonból részesednek, az utóbbiak azonban csak a nekik jutó vagyonrészek értéke erejéig egyetemlegesen felelősek; egymásközti vi-