Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-121. A képviselőház igazságügyi és földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a család hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról" szóló 110. számú törvényjavaslat tárgyában

268 121. szám. annak szem előtt tartásával, hogy egyrészt a hitbizomány céljára a minőségüknél, gazdasági összefüggésüknél, jövedelmezőségüknél és a mívelési ágak helyes arányánál fogva okszerű gazdálkodás folytatására leginkább alkalmas mezőgazdasági ingatlanok választassanak ki, másrészt, hogy ezek a mezőgazdasági ingatlanok oly helyen jelöltessenek ki, ahol azok kötöttségben tartása nem gátolja a község vagy a szomszédos községek földmívelő népességének gazdasági terjeszkedését, illetve a községek belterületének egészséges fejlődését; 3. a 2. §. 5. és 6. pontjában megjelölt célra azokat a mezőgazdasági ingatlanokat kell kijelölni, amelyek gazdasági művelésük és hasznosításuk lehetőségét tekintve, legmegfelelőbben szolgálhatják a kijelölt célt; amennyiben a viszonyok szerint indokolt, ilyen célt szolgáló ingatlanokul a hitbizományi vagyon főrészeként lekötve maradó mezőgazdasági birtokkal összefüggő területet is ki lehet jelölni; 4. a hitbizományi kötöttség alatt maradó ingatlanok közé nem kell felvenni az olyan különálló kisebb ingatlanokat, amelyek a szükséges gazdasági összefüggés hiánya miatt nem volnának célszerűen együtt kezelhetők a hitbizomány hoz tartozó többi ingatlannal ; nem kell kötöttségben tartani az olyan különálló kisebb erdőket sem, amelyek sem magukban, sem a többi hitbizományi erdőterülettel együtt nem alkotnak erdőgazdasági egységet vagy amelyek a felszabaduló mezőgazdasági ingatlanokon folytatandó okszerű gazdálkodás céljára nélkülözhetetlenül szükségesek; viszont hitbizományi kötöttség alatt kell tartani az erdők közé ékelt olyan különálló kisebb mezőgazdasági ingatlanokat, amelyeket legalább három oldalról erdő vagy oly terület vesz körül, amelyen jogszabály értelmében erdőt kell telepíteni vagy amelynek beerdősítését a hatóság jogerősen elrendelte ; 5. lehetőség szerint mellőzni kell az olyan ingatlanok megosztását, amelyekhez dologi jogok, királyi kisebb haszonvételek vagy hasonló természetű jogosítványok fűződnek. A 2. §.6. pontjában említett vagyontárgyak kijelölése kérdésében a hitbizományi bíróság a vallás- és közoktatásügyi miniszter nyilatkozatának megszerzése után határoz. E vagyontárgyak nyilvántartására, elidegenítésük esetében az elővásárlás jogára s az ország területéről való kivitelükre az 1929 : XI. t.-c. 24—27. §-ainak a művészeti, tudományos, történeti vagy muzeális szempontból különösebb jelentőséggel bíró ingóságokra (ingó műemlékekre) vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 5. §. Egész terjedelmében továbbra is hitbizományi kötöttség alatt marad a hitbizományi vagyon, ha a hozzátartozó mezőgazdasági ingatlanok kataszteri tiszta jövedelme harmincezer koronánál nem több. Az ilyen vagyon nem esik a 3. és 4. §-ban megállapított eljárás alá. 6. §. Az államfő a hitbizományi birtokos kérelmére a hitbizományi kötöttség alól feloldhatja az olyan hitbizományi vagyont, amely a jelen törvény hatálybalépte idejében a terhek figyelembevétele nélkül sem éri el a jelen törvény értelmében alapítható hitbizomány legkisebb mértékét (71. §.). Az így feloldott vagyonra nézve az utolsó hitbizományi birtokos tulajdonjoga az utódlási sorrendben következő várományos javára úgy van korlátozva, mint az előörökösó az utóörökös javára ; az utolsó hitbizományi birtokos a terhekért az átvett vagyon értéke erejéig örökös módjára felel. 7. §. Ha a jelen törvény hatálybalépése előtt kelt államfői elhatározás hitbizományi vagyontárgyakat úgy oldott fel a hitbizományi kötelék alól, hogy a feloldást a hitbizományi birtokos által teljesítendő feltételhez kötötte, a jelen törvény hatálybalépése időpontjában még végre nem hajtott