Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-121. A képviselőház igazságügyi és földmívelésügyi bizottságának együttes jelentése "a család hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról" szóló 110. számú törvényjavaslat tárgyában

252 121. szám. tővé tenni a hitbizományi birtokosnak •— lemondása esetében •— a felszabaduló vagyonból részesedését, mert ez a megoldás a törvényjavaslat jelenlegi szövege által megszabott mértéknél tágabb körben is lehetővé tenné, hogy a részesedés kérdésében az egyes családtagok között felmerülő viták egyesség útján rendeztessenek. Ez a megoldás lehetővé teszi például azt is, hogy a hitbizományi birtokos a 12. §. 1—3. pontjában meghatározott várományosok hozzájárulásával neki jutó részből a leányivadékait is részesítse a felszabadult vagyonban. Ezenfelül a §. átalakítása azt a célt is szolgálja, hogy a jelenlegi első bekezdés utolsó mondata szabatosabb szövegezést nyerjen, mert a részesedés megnyílása előtt kötött egyesség érvényességéhez nem elegendő, ha azt részesedésre jogosultak kötik, hanem szükséges az is, hogy annak kötésében minden egyes részesedésre jogosult résztvett legyen. 26. A 18. §. második, harmadik és negyedik bekezdéséül a bizottság a következő szöveget ajánlja : »A részesedés megnyílásától számított három hónap eltelte után a hitbizományi bíróság a felszabaduló vagyon megosztásával kapcsolatos kérdések tárgyalására kir. közjegyzőt küld ki. Ha a kir. közjegyző előtt a kiküldéstől számított hat hónapon belül egyesség létre nem jönne, a kir. közjegyző a hitbizományi bíróságnak jelentést tesz. A hitbizományi bíróság ilyen esetben nem peres eljárás útján állapítja meg azt, hogy a felszabadult vagyonban a 12—16. §-okban foglalt rendelkezések értelmében kik és milyen arány szerint részesednek és hogy a felszabadult vagyon közöttük természetben miként osztassék meg. Az előző bekezdésben meghatározott eljárás során a kir. közjegyző vagy a hitbizományi bíróság — szükség esetében az érdekelt hitelezők meghallgatása útján is —• megkísérli a 22—28. §-okban említett terhek megosztása vagy egyéb módon rendezése iránt is az egyesség létrehozását. A második és harmadik bekezdésben meghatározott eljárást mellőzni kell vagy meg kell szüntetni, ha a részesedésre jogosultak az eljárás bármely szakában a létrejött közokirat bemutatásával igazolják, hogy a 17. §. rendelkezéseinek megfelelő oly egyességet kötöttek, amely — telekkönyvi bekebelezésre alkalmas módon — rendezi azt a kérdést, hogy a felszabadult vagyonban a 12—16. íj-okban foglalt rendelkezések értelmében kik és milyen arányban részesednek és hogy a felszabadult vagyon közöttük természetben miként osztassék meg.« A 18. §. második bekezdésének ezt az átalakítását és új — harmadik és negyedik — bekezdésekkel való kiegészítését a következő szempontok indokolják : Mindenekelőtt gondoskodni kell arról, hogy a 18. §-ban szabályozott nem peres eljárás a közjegyző kiküldésével ne a részesedés megnyíltakor azonnal, hanem — az örökösödési eljárás mintájára — csak három hónap elteltével induljon meg. Célszerű megfelelő rendelkezéssel azt is biztosítani, hogy az eljárás során a közjegyző és — ha előtte egyesség nem jött létre — a hitbizományi bíróság is kísérelje meg az érdekeltek között egyesség létrehozását ne csupán a felszabadult vagyon megosztása kérdésében, hanem a részesedés megnyílása folytán felmerülő egyéb nehéz kérdésben, nevezetesen a 22—28. §-okban említett terhek, tehát a kegyúri terhek, a tartási terhek, a szolgálati, bérleti és egyéb jogviszonyokból eredő, valamint a jelzálogos terhek megosztásának kérdésében is. Végül rendelkezni kell arra az esetre is, ha a nem peres eljárás tárgytalanná, szükségtelenné válik vagy már megindítása is szükségtelen annálfogva, hogy az érdekeltek a felszabadult vagyon megosztását ezen az eljáráson kívül kötött egyességgel megfelelően rendezték. 27. A 19. §. első bekezdésének Ötödik sorában foglalt »tizenkét« szó helyett a »hat« szó alkalmazását javasoljuk.