Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.
Irományszámok - 1935-104. Törvényjavaslat a fémjelzésről
104. szám. 11 az ezüstáruké pedig 18.417 kg. Azóta is voltak évek, amikor a 2500 kg-ot meghaladta a fémjelzésre berrutatott aranyáruk súlya, az ezüstáruk összes súlya pedig egyes években a 33.000 kg-ot is felülrrúlta. A megromlott gazdasági viszonyokat csupán az jelezte, hogy a fémjelzett áiuk darabszáma lényegesen megszaporodott, vagyis az áiuk egyenkinti súlya leszállt. A le gut ok ó évek gazdasági válsága már ennél az iparágnál is kedvezőtlenül érezteti hatását, ami kifejezésre jut abban, hogy a múlt évben már csak 748 kg volt a fémjelzett aranyáruk és 21.630 kg az ezüstáruk összes súlya. Ez az ipar, amely termelőképességét az ország megcsonkítása után is ennyire fenn tudta tartani, oly fényes tanújelét adta életképességének, hogy méltán megérdemli azt, hogy továbbfejlődésének lehetősége törvényhozási úton is elősegít tessék. Az eddigi fém jelzési jogszabályok főleg annyiban hatottak bénítólag a nemesfémiparra, hegy az arany- és ezüsttárgyak finomsági fokai nem egyeztek a külföldi tárgyak finomsági fokával, az ötvözeteknél használt pótfémek szűk határra voltak korlátozva, a platmatárgyak fémjelzése nem volt szabályozva. Mindezeket a kérdéseket a korszerű követelményeknek megfelelően rendezi ez a törvényjavaslat. A szegényebb néposztály igényeit kívánja a javaslat figyelembe venni azzal a rendelkezéssel, hogy ezentúl hivatalos ellenőrzés mellett az ú. n. hat karátos (2£0 ezredrész arany tartalmú) tárgy készítését és forgalombahozatalát is lehetővé teszi. Sok jogos panasz hallatszott a nemesfémipar részéről az ellen is, hogy a zálogházakban, árverési csarnokokban, bizományi üzletekben ellenőrzés nélkül kerültek a törvényes kellékeknek meg nem felelő nemesfémtárgyak forgalomba, ami egészségtelen versenyt támasztott a nemesfémiparnak és kereskedelemnek. A törvényjavaslat szerint ezentúl a zálogházak, árverési csarnokok, bizományi üzletek és más intézmények — amennyiben működésük platina-, arany- vagy ezüsttárgyak árusítására kiterjed — szintén állami ellenőrzés alá tartoznak. Mind a vásárló közönség, mind pedig a szakiparosok és kereskedők érdekében szükséges volt a büntető rendelkezések megfelelőbb szabályozása is. A törvényjavaslat nyolc fejezetre oszlik, melyek közül az első a nemesfémtárgyakra és kellékeikre, a másedik a fémjelzésre vonatkozó rendelkezéseket, a harmadik a nemesfémtárgyakhoz hasonló tárgyakkal kapcsolatos jogszabályokat, a negyedik a nemesfémtárgyak készítésével vagy árusításával foglalkozó iparosok, kereskedők és intézmények különleges kötelességeit, az ötödik a fellebbezésre, a hatodik az állami ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket, a hetedik a büntető rendelkezéseket és a nyolcadik a záró határozatokat foglalja magában. II. RÉSZLETES INDOKOLAS. Az 1. §-koz. Ez a § kimondja, hogy platinából, aranyból és ezüstből, úgyszintén ezeknek más fémekkel való ötvözeteiből csak olyan ékszert, műtárgyat és használati tárgyat (nemesfémtárgyat) szabad iparszerűen készíteni, árusítás céljából raktáron tartani vagy üzletszerűen eladni, amely úgy a finomság, mint az egyéb követelmények szempontjából ezen törvénynek és annak alapján kiadott rendeleteknek megfelel. Az eddigi jogszabályok az arany- és ezüstáruszerek, rudacsok és huzalok fémjelzési kötelezettségét rendelték el. Ezen javaslat az áruszerek szó helyett megfelelőbb és az aranykészletek kötelező bejelentésére vonatkozó 2360/1935. 2*
