Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-114. A képviselőház földmívelésügyi, közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése "a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról" szóló 105. számú törvényjavaslat tárgyában

114. szám. 199 Csemegebort csak kifejezetten »csemegebor«, ürmösbort pedig csak kifejezetten »ürmösbor« (»ürmös«) néven szabad forgalomba hozni. A forgalomba hozott csemegeborok (ürmösborok) címkéjén, valamint a forgalombahoz atalukra irányuló mindennemű üzleti iraton vagy nyomtatványon (hirdetés, ajánlat, kín&Ja?t, etb.) a készítő vagy a forgalomba hozó cégét és telepe helyét is fel kell tüntetni» 40. §. A misztella (fojtott must) oly ital, melyben a must erjedését, illetve továbberjedését legalább 92 térfogat % szesztartalmú, hibátlan borpárlat hozzáadása által megakadályozták (6. §. 5. pont.). A misztella előállítására és forgalombahozatalára vonatkozó részletes szabályokat a földmívelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg rendelettel állapítja meg. 41. §. Pezsgő az olyan szénsavdús bor, amelyben a szénsav cukornak a borhoz való hozzáadásával, erjesztés vagy természetes erjedés útján palackban fejlődött és ott visszafojtátott. A pezsgőhöz a gyártásánál szokásos úgynevezett likőrt is hozzá szabad adni. Pezsgő forgalombahozatalánál a palack címkéjén és dugóján a készítő nevét és telepének helyét fel kell tüntetni. Ezek a rendelkezések a külföldi származású pezsgőre is irányadók (16. §.). 42. §. Habzóbor, a pezsgőhöz hasonló, olyan szénsavdús bor, amely szénsavval mesterséges úton van telítve. Habzóbort csakis »habzóbor« elnevezéssel szabad forgalomba hozni. A »habzóbor« elnevezést ennek a szónak idegennyelvű fordításával helyettesíteni tilos. Habzóbor forgalombahozatalánál a palack címkéjén és dugóján a készítő nevét és telepének helyét fel kell tüntetni. Ezek a rendelkezések a külföldi származású habzóborra is irányadók (16. §.). 43. §. A törkölybor (csiger, lőre) a borhoz hasonló olyan ital, amely szőlőnek vízzel felöntött friss törkölyéből erjesztés útján származik. Törkölybort készíteni kizárólag csak sajáttermésű szőlőtörkölyből, csak házi fogyasztás céljára és csakis oly szőlőbirtokosoknak szabad, akiknek szőlőterülete a 2 kat. holdat meg nem haladja. Házi fogyasztás alá az a törkölybor mennyiség esik, amelyet a termelő családja, továbbá, annak cselédei és munkásai fogyasztanak el. A házi fogyasztás céljára évenként készíthető törkölybor mennyisége nem haladhatja meg a termelő ebbeli egy évi szükségletét. Egy évben 5 hektóliternél több törkölybort egy termelő semmiesetre sem készíthet. Olyan termelőknek, akik mustnak, bornak, vagy bor előállítására szolgáló szőlőnek adásvételével, vagy bornak kimérésével, illetve kismértékben való árusításával foglalkoznak, törkölybort készíteni nem szabad. Törkölybor előállításához háromnaposnál régibb törkölyt felhasználni nem szabad. Törkölybor élőállítására ugyanazt a törkölyt csak egyszer szabad felhasználni és a törkölyre legfeljebb egynegyedrész annyi vizet szabad felönteni, mint amennyi a színmustja volt. Törkölybor előállításához törkölyön és vizén kívül egyéb anyagot nem szabad felhasználni. A törkölybor okszerű kezelése céljából csak a törkölybor fejtése, szűrése, derítése és a törköly bor eltart hat óvá tételére szolgáló olyan műveletek vannak megengedve, amelyekkel a törkölyborba idegen anyag nem jut. A már kierjedt törköly borhoz vizet keverni tilos. A törkölybort tartalmazó tartályokat mindenkor »törkölybor« megjelöléssel kell ellátni. Törkölybort forgalomba hozni nem szabad. Az a termelő, aki törkölybort akar