Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-114. A képviselőház földmívelésügyi, közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése "a bor előállításának, kezelésének és forgalmának szabályozásáról és a borhamisítás tilalmazásáról" szóló 105. számú törvényjavaslat tárgyában

106 114. szám. Aszúborok címkéjén az aszú megjelöléssel azonos nagyságú betűkkel fel kell tüntetni az aszú származási helyét is. 24. §. A földmívelésügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy oly években, amikor az ország bortermése a belső szükségletet és a külföldön elhelyezhető bor mennyiségét jelentékenyen meghaladj cl ?

. cl felesleges borkészletet — a törvényhozásnak való utólagos bejelentés kötelezettsége mellett — zár alá vétethesse. A zárolásra vonatkozó szabályokat a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg. II. fejezet. A tokajhegyáljai borokra vonatkozó különös rendelkezések. 25. §. A tokajhegyaljai borvidékhez tartoznak: 1. Zemplén vármegye területén: Bekecs, Bodroghalász, Bodrogkeresztúr» Bodrogkisfalud, Bodrogolaszi, Bodrogzsadány, Erdőbénye, Erdőhorváti, Golop, Hercegkút, Károlyfalva, Legyesbénye, Mád, Makkoshotyka, Mezőzombor, Monok, Olaszliszka, Ond, Rátka, Sára, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Szegi, Szegilong, Szerencs, Tállya, Tarcal, Tokaj, Tolcsva, Vámosújfalu és Végardó községek; 2. Abauj-Torna vármegye területén: Abaúj szántó község. A tokajhegyaljai borvidék zárt területet alkot. Amennyiben a jelen II. fejezet különös rendelkezéseiből más nem követ.kezik, e törvény I. fejezetéhek általános rendelkezései a tokajhegyaljai borvidéken termő borok előállítására, , kezelésére és forgalombahozatalára is irányadók. 26. §. A tokajhegyaljai borvidéken .hegyi szőlőben termett mustot vagy bort csak tokajhegyaljai hegyi szőlőben termett musttal vagy borral szabad házasítani. 27. §. A tokaj hegyaljai borvidéken termett szőlőcefrére, borseprőre vagy törkölyre csakis á tokaj hegyaljai borvidéken termett mustot vagy bort szabad felönteni, még pedig hegyi szőlőből származó cefrére, seprőre vagy töikölyre csak hegyi szőlőben termett mustot vagy bort, síkfekvésű (kerti) szőlőből vagy általában másodtérmésből származó cefrére, seprőre vagy törkölyre csakis ugyanolyan származású mustot vagy bort. 28. §. Tokaj hegyaljai borvidékre, odatartozó helységekre vagy bortermőhelyre utaló elnevezéssel csakis olyan mustot vagy bort szabad forgalomba hozni, amely a tokajhegyaljai borvidék területén fekvő hegyi szőlőben termett. Ehhez képest »tokaj hegyaljai«, »tokaji«, »hegyaljai« elnevezéssel nem szabad forgalomba hozni: 1. a tokaj hegyaljai borvidéken síkfekvésű (kerti) szőlőben termett vagy általában másodtermésből származó mustot vagy bort (cankót); 2. a tokaj hegyaljai borvidéken, bár hegyi szőlőben, termett olyan mustot vagy bort, amelyet a 26. §. első bekezdésének tilalma ellenére házasítottak ; 3. a tokaj hegyaljai borvidéken, bár hegyi szőlőben, termett olyan mustot vagy bort, amelyet a tokaj hegyaljai borvidéken kívül eső helyen más borvidékről származó musttal vagy borral házasítottak. A földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg, hogy mely szőlőfajtákból szűrt és müyen minőségi kellékeknek megfelelő borokat szabad tokaji vagy tokaj hegyaljai pecsenye, szamorodni, máslás, fordítás vagy aszú elnevezés alatt forgalomba hozni. A tokaji vagy tokaj hegyaljai aszú elnevezés alatt forgalomba hozni szándékolt borokat előzetes minőségi vizsgálatnak kell alávetni. Ezen minőségi vizsgálatnak és általában a tokaji vagy tokaj hegyaljai aszúborok forgalombahozatalának módját a földmívelésügyi miniszter rendelettel állapítja meg.