Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.
Irományszámok - 1935-110. Törvényjavaslat a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról
110. szám. 149 az utódlással kapcsolatos leltározást a közönséges hagyatéki leltár felvételére hivatott közegekre bízza s az eljárást egyébként is kapcsolatba hozza az örökösödési eljárással. A részleteket itt is a 114. §. alapján kibocsátandó rendelet fogja szabályozni.A 107—109. §-okhoz. A hitbizományi kisbirtok jogi kötöttsége a javaslat szerint ugyanazokban az esetekben és ugyanoly módon szűnik meg, mint a családi hitbizományé, azzal az eltéréssel, hogy egyességi megszüntetésnek (61. §.) és részleges feloldásnak (62. §.) a hitbizományi kisbirtoknál helye nincs. A 110. §-hoz. Az ezidőszerint fennálló jogszabályok, nevezetesen a 46.000/1930. I. M. számú rendelet 1. §-ának 5. pontja értelmében a hitbizományi bíróság az ott felsorolt fontosabb hitbizományi ügyekben háromtagú tanácsban határoz. Ezt a szabályt indokolt kiterjeszteni a javaslat I. fejezetében meghatározott ügyekre is figyelemmel ezek rendkívüli jelentőségére. A ma fennálló hitbizományok részleges feloldásáról szóló I. fejezet rendelkezései értelmében azonban a hitbizományi bíróságnak több vonatkozásban olyan jelentékeny vagyoni következményekkel járó kérdésekben is kell döntenie, amelyek elbírálása különös gazdasági szakértelmet kíván (pl. a kötöttség alatt maradó s a felszabaduló vagyon kijelölése kérdésében vélemény adása a 3. §. szerint, a felszabaduló vagyon természetben felosztása a jogosultak között a 18. §. értelmében, a beruházások megtérítése fejében a hitbizományi birtokosnak vagy örököseinek a felszabaduló vagyonból járó rész kiadása a 29. §. szerint stb.). Hogy a bíróságnak ily esetekben szakértők meghallgatásával ne kelljen a költségeket szaporítania s avégből is, hogy a szükséges szakismeretek a bíróságnak az egész eljárás s a tanácskozás alatt is rendelkezésére álljanak, célszerűnek mutatkozik ezekben az ügyekben a döntést háromtagú tanácsra bízni, amelynek egyik tagja gazdasági szakértő ülnök. Ennek a tagnak pártatlansága és elfogulatlansága érdekében a javaslat speciális összeférhetetlenségi szabályokat állít fel. Természetesen ez nem érinti a polgári perrendtartásnak a bírósági személyek kizárására vonatkozó rendelkezéseit. A 111. §-hoz. Mint az 50. §. indokolásánál említettem, néhány hitbizományunk az 1909 : XVI. t.-c. értelmében a főudvarnagyi bíróság felügyelete alatt áll. Viszont a főudvarnagyi bíróság felett a felügyeletet ezidőszerint nem az igaz ságügy miniszter gyakorolja, hanem az 1909. évi június hó 10-én kelt legfelsőbb elhatározás alapján kiadott ügyviteli szabályok 5. §-a szerint a m. kir. minisztérium. A felügyeletnek ez a szétágazása eddig is körülményessé tette az ügyintézést, de különös nehézségeket okozna a hitbizományi reform végrehajtásánál. Ezért szükségesnek mutatkozott a javaslatba oly rendelkezés felvétele, amely szerint a főudvarnagyi bíróság hitbizományi bírósági működése felett a felügyeletet az igaz ságügy miniszter gyakorolja. A 112. §-hoz. A 10. §. értelmében a hitbizományi kötöttség alól felszabaduló vagyon a részesedésre jogosultak várományi jogával terhelten egyelőre annak a tulajdonába kerül, aki a törvény hatálybalépése időpontjában a hitbizomány birtokosa. Ezt a változást a 11. §. értelmében a telekkönyvben is fel kell tüntetni. Bár itt a felszabaduló vagyon utolsó hitbizományi birtokosa valójában csupán benne marad abban a vagyonban, amelyet eddig is — ha más jogcímen — bírt s bár ekként más személyre átruházás itt nem történik, mégis célszerűnek látszik kifejezetten kimondani, hogy ez a változás nem esik vagyonátruházási illeték alá. A 113. §-hoz. A 78. §. indokolásánál már rámutattam arra, hogy az 1920 : XXXVI. t.-c. 70—75. §-aiban szabályozott családi birtok és oszthatatlan családi birtok intézménye nálunk nem tudott gyökeret verni, sőt ez valójában teljesen élettelen hajtása jogrendszerünknek. A mai napig alig néhány családi birtok alakult, ezek túlnyomó része is házhely; oszthatatlan családi birtok pedig mind-