Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.

Irományszámok - 1935-110. Törvényjavaslat a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról

146 110. szám. eltérésekkel, amelyek abból folynak, hogy itt a gazdasági albizottság jár el s a közhírrététel a községben szokásos módon történik. A 86. §-hoz. A hitbizományi kisbirtok alapításának jóváhagyásával kapcsolatos tennivalók részint a gazdasági albizottságra, részint a községi elöljáróságra hárulnak. Költségkímélés okából a leltározást is a községi elöljáróságra bízza a javaslat. A hitbizományi kisbirtokok községi törzskönyve a hitbizományi kisbirtokokról vezetendő állandó és rendszeres nyilvántartás céljait szolgálja. Az eljárás részleteit a 114. §. alapján kibocsátandó rendelet fogja szabályozni. A 87.§-hoz. Éppúgy, mint a családi hitbizománynál (71. §.), a hitbizományi kisbirtoknál is a pótalapítás csak az alapításra nézve fennálló korlátok között történhetik. A 88. §-hoz. Mint a családi hitbizománynál, itt is diszpozitív szabályokat állít fel a javaslat az utódlási rendre nézve arra az esetre, ha az alapító másként nem rendelkezett. Ezek a szabályok azonosak a családi hitbizományra vonatkozó szabályokkal. A 89. §-hoz. A javaslat a hitbizományi kisbirtokot kizárólag földmívelő népességünknek kívánja fenntartani s ezért annak birtoklásából kizárja azt, aki nem élethivatásszerűen foglalkozik mezei gazdálkodással. Különben az utódlásra, a birtoklásról való lemondásra, az utódlás megnyílásra, az utódlásból való kizárásra és a birtoklásról való lemondásra ugyanazok a szabályok irányadók, mint a családi hitbizománynál. A 90. §-hoz. A hitbizományi kisbirtok annyiban is hasonló a családi hitbizományhoz, hogy előre meghatározott egyéni kizárólagos utódlási rend szerint szállván utódról-utódra, semmiféle vonatkozásban nem tárgya a közönséges öröklésnek, tehát abból kötelesrész sem jár a birtokos ivadékainak vagy szülőinek és nem tárgya az özvegyi jognak sem, mert az utódra nem elődje jogán száll át, hanem az alapító rendelkezése alapján s ennélfogva nem tartozik a meghalt előd hagyatékához. E tekintetben csak az alapítóval szemben kell kivételt tenni, minthogy neki a hitbizományi kisbirtok még szabadvagyona volt s azt az ő ügyleti rendelkezése tette kötött vagyonná ; ennélfogva az alapító rendelkezés nem sértheti az alapító után kötelesrészre jogosultak kötelesrészét s az alapító özvegyének megszorított mértékű özvegyi jogát s ezek jogaikat a hitbizományi kisbirtokként lekötött vagyonra is érvényesíthetik. Ha azonban a hitbizományi kisbirtok ezek szerint nem is számítható az örökhagyó hagyatékához, bizonyos vonatkozásokban mégis indokoltnak mutatkozik azt figyelembe venni az örököstársak közötti osztálynál. Legtöbbször ugyanis az, akire a hitbizományi kisbirtok az örökhagyóról átszáll, az örökhagyónak szabad vagyonában is örököse. Az ilyen örökös ellenkező kifejezett jogszabály hiányában a többi ugyanolyan ízen álló örökössel egyenlően osztoznék a szabad vagyonban s ezenfelül megkapná a hitbizományi kisbirtokot is, ami nem látszik méltányosnak s a hitbizományi kisbirtok intézményét is gyűlöletessé tehetné. Indokoltnak mutatkozik ennélfogva ilyen esetben a hitbizományi kisbirtokba belépő örökösnek a szabadvagyonból járó örökrészét bizonyos mértékben csökkenteni, és pedig úgy, hogy kötelesrésze érintetlenül maradjon ugyan, az ezt meghaladó örökrészébe azonban beszámíttassék a hitbizományi kisbirtok értékének fele. Természetesen az örökhagyónak módjában van ezt az osztályt végintézkedésben másként is elrendezni. A 91. §-hoz. Az egyéni kizárólagos utódlásban a többi családtagokkal szemben rejlő ridegséget a hitbizományi kisbirtoknál is enyhíteni kell azzal, hogy a legközelebbi családtagoknak, akik utódláshoz nem jutottak vagy egyáltalában nem juthatnak, a hitbizományi kisbirtok jövedelméből a viszonyokhoz mért tartás