Képviselőházi irományok, 1935. III. kötet • 104-196. sz.
Irományszámok - 1935-110. Törvényjavaslat a családi hitbizományról és a hitbizományi kisbirtokról
110. szám. 123 hitbizományi családtagok érdekeinek méltányos figyelembevételével rendelettel szabályozza. Ily különös szabályozásra a körülményekhez képest az 1929 : XI. t.-c. rendelkezései mellett is szükség lehet, minthogy a hitbizományi vagyon csökkentése és egy részének a családtagok közötti felosztása némely esetben azzal a következménnyel járhatna, hogy az említett vagyontárgyak fenntartásához fűződő közérdek nem volna kielégítően megóvható. Az 5. §-hoz. A 2. §. 2. pontja értelmében a hitbizományhoz tartozó mezőgazdasági ingatlanokból annyi marad kötöttség alatt, amennyinek kataszteri tiszta jövedelme 30.000 korona, de legalább a mezőgazdasági terület kataszteri •tiszta jövedelem szerint számított 30%-a. Ennélfogva oly hit bizomány okból, amelyhez tartozó mezőgazdasági ingatlanok kataszteri tiszta jövedelme 30.000 koronánál kevesebb, semmi sem szabadul fel s így arra nézve nem is szükséges a 3. és 4. §-ban szabályozott eljárást lefolytatni. A 6. §-hoz. Ma fennálló hitbizományaink között több olyan van, amelynek a vagyona jobbára a világháborúval kapcsolatos események következtében teljesen elértéktelenedett vagy annyira csökkent, hogy e hitbizományuk céljukat többé nem érhetik el és jóformán csak nevükben állanak fenn. Ilyen például úgynevezett pénzhit biz ományaink legnagyobb része vagy a Pálffy-féle pozsonyi szenioratusi hitbizománynak a trianoni határon innen maradt, mindössze 157 kat. hold terjedelmű része. Ezeknek a hitbizomány oknak a végleges megszüntetésére nyújt módot a 6. §., mégis magánjogi elveinkkel összhangban úgy, hogy a jelenlegi hitbizományi birtokost az utóchási sorrendben következő várományossal szemben erre a vagyonra nézve csupán az előörökös jogállása illesse. A 7. §-hoz. A fennálló gyakorlat szerint az államfő különös méltánylást érdemlő esetben egyes hitbizományi vagyontárgyakat a hitbizományi birtokos kérelmére feloldhat a hitbizományi kötelék alól. Az ily államfői elhatározások a feloldást rendszerint bizonyos közelebbről kijelölt célra, pl. a hitbizományi terhek csökkentésére vagy a hitbizomány viszonyainak egyéb rendezésére engedélyezték s a feloldást ehhez képest rendszerint bizonyos feltételek teljesítéséhez kötötték. Több esetről van tudomásom, amelyben a hitbizományi birtokos a kikötött feltételeket mindeddig nem teljesítette s így a feloldást mindeddig nem hajtották végre. Ez a függőben lévő helyzet magában is sok bonyodalom forrása ; de a kötöttség alatt maradó s a felszabaduló vagyon kiszámításánál és szétválasztásánál egyenesen megoldhatatlan nehézségeket teremtene. Ezért a javaslat az ily feloldásokat meghiúsultnak tekinti, ha a hitbizományi birtokos a kikötött feltételeket a törvény életbelépéséig nem teljesítette. A 8. §'hoz. Mint már a 2. §. indokolásánál említettem, az erdők és a törvény értelmében beerdősítendő területek kötöttségben tartása közgazdasági szempontból egyenesen kívánatos. Még inkább kívánatos a hitbizomány vagyonában minden olyan csere vagy más állagváltoztatás, amelynek során a mezőgazdasági ingatlanok helyébe erdőterület vagy beerdősítendő terület lép. A hitbizományok ilyen átalakításának gondolata már évtizedek óta foglalkoztatja a hitbizományi reform elméleti és gyakorlati híveit; jelenlegi viszonyaink között azonban az ily átalakításnak kényszerítő erővel végrehajtása rendkívül költséges, hosszadalmas és mindamellett kevés sikert ígérő eljárás volna. A javaslat mégis értékesíteni kívánja ezt a gondolatot oly formában, hogy ily önkéntes átalakítás révén módot nyújt a hitbizományi birtokosnak a felszabaduló vagyonrész csökkentésére. Nevezetesen a jelenlegi hitbizományi birtokos, akinek továbbra is kezén marad a felszabaduló vagyon — bár korlátozott tulajdonjoggal (10. §.) —,a javaslat szerint jogosítva van a felszabaduló vagyonban oly állagváltoztatást (pl. adásvétel, csere útján) végrehajtani, amelynek során a felszabaduló mezőgazdasági ingatlanok helyébe 16*
