Képviselőházi irományok, 1935. II. kötet • 32-103. sz.

Irományszámok - 1935-102. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a kir. ítélőbíráknak és a kir. ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről" szóló 11. számú törvényjavaslat tárgyában

102. szám. 439 dése előtt hitelt érdemlően igazolja, hogy a tárgyaláson alapos okból nem jelenhet meg, a bíróság a tárgyalásra új határnapot tűz ki. Ha a tényállás nem vitás és nem kétséges, a fegyelmi bíróság a már felvett bizonyítás alapján határoz; ha pedig a tényállás tisztázásra szorul, a bizonyítást rendszerint a tárgyaláson kell felvenni; ha azonban a bizonyításnak ily közvetlen felvétele elháríthatatlan nehézségbe ütközik vagy aránytalan nagy költséggel járna, a fegyelmi bíróság a bizonyítás felvételére egyik tagját kiküldi, vagy a bizonyítás felvételére alkalmas bíróságot megkeresi. A tárgyalásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni; az ítélet indokolását minden esetben írásba kell foglalni. A nyilvánosságot a közszolgálat érdekében vagy a felek egyező kérelmére is ki lehet zárni. Fellebbvitel. 1. Felfolyamodás. 43. §. Az eljárás során hozott elsőfokú határozat ellen csupán akkor van helye felfolyamodásnak, ha a határozatot nem a legfőbb fegyelmi bíróság hozta és ha a fegyelmi bíróság 1. a hatáskörébe és illetékességéhez tartozó ügyet hatáskörébe vagy illetékességéhez nem tartozónak nyilvánította (39. §.); 2. rendbüntetésként pénzbüntetést, pénzbírságot vagy elzárást állapított meg. Felfolyamodással élhet ezenfelül a kir. ügyészség azon az alapon, hogy a fegyelmi bíróság az eljárást mellőzte (39. §.) vagy megszüntette. A felfolyamodást az eljáró elsőfokú bíróságnál a határozat közlésétől számított nyolc nap alatt lehet előterjeszteni. 2. Fellebbezés. 44. §. Az elsőfokú ítélet ellen, kivéve a legfőbb fegyelmi bíróság ítéletét, fellebbezéssel élhet a terhelt és a köz vádló ; a jogaiban sértett magánfélnek a tárgyaláson jelenlevő képviselője (27. §.) csak felmentő ítélet ellen és csak akkor élhet fellebbezéssel, ha a köz vádló nem fellebbezett. A fellebbezést az ítélet kézbesítésétől számított nyolc nap alatt kell az elsőfokú fegyelmi bíróságnál írásban benyújtani. 45. §. A fellebbviteli fegyelmi bíróság azok szerint a szabályok szerint jár el, amelyek az elsőfokú fegyelmi bíróság eljárására irányadók, amennyiben a jelen törvény máskép nem rendelkezik. 46. §. A fellebbviteli fegyelmi bíróság az ítéletet a vádlottnak akár javára, akár terhére megváltoztathatja, tekintet nélkül arra, hogy a fellebbezést milyen okból és az ítélet milyen irányú megváltoztatása végett használták. A felülvizsgálás rendszerint az ítéletnek fellebbezéssel megtámadott részére szorítkozik ; ha azonban a fellebbviteli fegyelmi bíróság a tényállást az általa felvett bizonyítás alapján módosítja, az ítéletnek fellebbezéssel meg nem támadott részét is megváltoztathatja. 47. §. A fellebbviteli fegyelmi bíróság az elsőfokú ítéletet, szükség esetében az azt megelőző eljárással együtt, megsemmisíti : 1. ha az ügy nem tartozik az eljárt elsőfokú fegyelmi bíróság hatáskörébe, vagy illetékességéhez ; 2. ha az eljárt elsőfokú fegyelmi bíróság eljárásában lényeges eljárási szabályt mellőzött vagy megsértett és emiatt a fegyelmi ügy helyes eldöntése a másodfokon lehetetlenné vált. f . A fellebbviteli fegyelmi bíróság a szükséghez képest az elsőfokú fegyelmi bíróságot újabb tárgyalás tartására és új határozat hozatalára utasíthatja. 48. §. A fellebbviteli fegyelmi bíróság határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak.