Képviselőházi irományok, 1935. II. kötet • 32-103. sz.

Irományszámok - 1935-63. A képviselőház zárszámadásvizsgáló bizottságának jelentése a magyar állam 1933/34. évi zárszámadásáról és a m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszéknek úgy e zárszámadásra vonatkozólag, mint a törvényhozás által az 1933/34. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben (1933:IX. t.-c.) az 1933/34:I., - illetőleg II. félév végén mutatkozó eltérésekről beadott 30. és 31. számú jelentései tárgyában

63. szám. 179 PÉNZTÁRI MÉRLEG. Az 1933/34. évi zárszámadás szerint: 111*5 millió P. 17.737-0 » 17.848-5 millió P; 17.744-2 » 104*3 millió P. Alapok és alapítványok. A legfőbb állami számvevőszék jelentésének a kormány igazgatása és kezelése alatt álló alapok és alapítványok kezelési eredményeiről és vagyonmérlegeiről szóló része terjedelmesebb, mint az előző évi volt. A folyó évben ugyanis több alap és alapítvány vagyona átértékelést nyert, minek következtében kezelési eredményeik és vagyonmérlegeik közzétehetők voltak. Közli továbbá a zárszámadási jelentés a gazdatartozások rendezésével kapcsolatban a tárgyévben létesült alapok kezelési eredményeit és vagyonmérlegeit is. A legfőbb állami számvevőszék az 1933/34. év folyamán saját kiküldöttei által a helyszínen az egyes tárcák körében összesen 48 hivatal számvitelét, pénz- és egyéb vagyonkezelését, valamint ügykezelését vizsgálta meg. A legfőbb állami számvevőszék jelentése 15 pontban számol be az elidegenített állami ingatlanokról. Ez elidegenítések egy-két kivétellel az országgyűlésnek, a költségvetési törvényjavaslatokhoz mellékelt kimutatások útján, jóváhagyó tudomásvétel végett már be lettek jelentve. , Az 1933/34. évben kegyelmi úton engedélyezett nyugellátások összege 73.674 P 82 f-t, ugyanez évben a trianoni békeszerződéssel Magyarországtól átcsatolt területen volt és onnan beköltözött magyar közszolgálati alkalmazottak, nyugdíjasok, özvegyek és árvák részére az 1927 : XXIV. t.-c. alapján engedélyezett nyugellátások összege padig 7.230 P 48 f-t tett. A zárszámadásvizsgáló bizottság az 1934. évi április hó 25-én tartott ülésében kelt jelentése szerint a maga részéről is kívánatosnak tartotta, hogy a legfőbb állami számvevőszék a Budapesten működő utalványozási joggal bíró hatóságoknál és üzemeknél az utalványozásokat — az eddig részére megküldött havi utalványozási (megszüntetési és térítményi) jegyzékek mellőzésével — kísérletképpen a helyszínen ellenőrizze. A helyszíni ellenőrzés ugyanis az ellenőrzés hatékonyságát fokozza, mert ezáltal lehetővé válik nemcsak a kiadásoknak, hanem a bevételeknek, továbbá az átfutó, letéti és leltári kezelés körében előforduló pénz- és vagyonváltozásoknak, valamint a legfőbb állami számvevőszék ellenőrzése alá tartozó alapok és alapítványok kezelésének állandó és rendszeres ellenőrzése. A legfőbb állami számvevőszék jelentése szerint a helyszíni ellenőrzés tekintetében szerzett eddigi tapasztalatok kedvezőek. Annak folytán ugyanis, hogy a 23* Áthozat az 1932/33. évről . Bevétel az év folyamán '... Összesen Kiadás az év folyamán Pénzmaradvány az év végén