Képviselőházi irományok, 1935. II. kötet • 32-103. sz.

Irományszámok - 1935-63. A képviselőház zárszámadásvizsgáló bizottságának jelentése a magyar állam 1933/34. évi zárszámadásáról és a m. kir. Legfőbb Állami Számvevőszéknek úgy e zárszámadásra vonatkozólag, mint a törvényhozás által az 1933/34. költségvetési évre engedélyezett hitelekkel szemben (1933:IX. t.-c.) az 1933/34:I., - illetőleg II. félév végén mutatkozó eltérésekről beadott 30. és 31. számú jelentései tárgyában

174 63. szám. be, ez az összeg azonban nem a valódi kezelésben, hanem a gazdatartozások rendezésével kapcsolatban létesített alapoknál vételeztetett be. Az állami adósságoknak folyó évi tiszta gyarapodása egyébként 34*8 millió P-t tesz. Ez a tiszta gyarapodás akként állott elő, hogy a folyó évi kölcsönfelvételekből és ezenkívül főleg esedékessé vált kamatok tőkésítéséből eredő 87*6 millió P gyarapodással szemben a folyó évben 52*8 millió P fogyatkozás is jelentkezik. A fogyatkozásból 5-5 millió P a Magyar Nemzeti Bankkal szemben fennálló függő adósságra, Q'2 millió P forgótőke kölcsönökre és egyéb kötelezettségekre, 0*7 millió P a többi országos állami adósságra, 11*3 millió P egyes tárcákat terhelő, 29*1 millió P pedig az állami üzemeket terhelő adósságra és tartozásokra esik. Meg jegyeztetik, hogy az adósságok helyesbített múlt évi álladéka az 1932/33. év végével kimutatott álladékkal szemben 158 millió P tiszta fogyatkozást mutat, amely egyéb tényezők (átutalások, helyesbítések, stb.) mellett legnagyobb részben annak következtében állott elő, hogy az adósságok álladéka a külföldi valuták árfolyamának változása folytán jelentékenyen leszállíttatott. Mindezeknél fogva az állami adósságoknak az 1932/33. év végével kimutatott 2.016*8 millió P álladéka az 1933/34. év végéig 123*2 millió P-vel csökkent, úgyhogy az 1933/34. év végén az álladék 1.893*6 millió P-t tesz. Ezzel az álladékkal kapcsolatban említést érdemel, hogy az állami adósságok leltári számlája az egyes tárcák és az állami üzemek olyan adósságait is felöleli, amelyekkel ezek más tárcáknak (költségvetési fejezeteknek) tartoznak. Ezekkel az adósságokkal és tartozásokkal szemben tehát az államháztartás keretében a hitelező tárcák (költségvetési fejezetek) leltári vagyonszámláin viszonylagosan azonos összegű követelések, cselekvő hátralékok stb. állanak. Hy természetű (belső) adósságok leginkább az állami üzemeknél vannak, ahol is ezeknek az adósságoknak az összegezése 145*2 millió P-t eredményez. A fentebb már érintett közmunka kiadásokra nézve említést igényel, hogy az 1933 : II. t.-c. 1. §-a alapján felvehető kölcsön egy része a törvény értelmében egyes közmunkák költségeinek fedezésére szolgál. A kormány e törvény alapján kölcsönbevételből fedezendő összesen 15 millió P költségkihatású közmunkát vett tervbe. Ebből a 15 millió P-ből az 1932/33. évben 8*2 millió P, az 1933/34. évben pedig 4*7 millió P vétetett igénybe, úgyhogy folytatólagos felhasználásra 2*1 millió P maradt fenn. Ezenkívül az 1933: XXVII. t.-c. 3. §-ában felhatalmazást nyert a pénzügyminiszter arra, hogy további közmunkák költségeinek fedezésére 15 millió P-t eredményező kölcsönt vehessen fel, utasítván e törvényszakasz egyben a pénzügyminisztert, hogy e kölcsön felhasználásáról az évi zárszámadás kapcsán tegyen jelentést. E jelentést a pénzügyminiszter megtette és az a legfőbb állami számvevőszéknek most tárgyalás alatt álló jelentésében, annak 23—26. oldalain nyert közzétételt. A jelentés felsorolja a 15 millió P keretében tervbevett egyes közmunkákat és az azokra számításba vett összegeket, közli továbbá, hogy azokból az 1933/34. évben közmunkákra 7*1 millió P fordíttatott, úgyhogy a szóbanlévő 15 millió P-ből még 7 *9 millió P használható fel folytatólagosan. Megjegyzendő még, hogy a pénzügyminiszteri jelentés az egyes tervbevett közmunkák és az azokra számításba vett összegek szükségességének indokait is közli. A most tárgyalt két közmunka-programm megvalósítására tehát az 1933/34. évben összesen 11*8 millió P vétetett igénybe és annak befejezésére még 10 millió P fordítható.