Képviselőházi irományok, 1935. I. kötet • 1-31. sz.

Irományszámok - 1935-7. Törvényjavaslat a közoktatásügyi igazgatásról

7. szám, 37 II. RÉSZLETES INDOKOLÁS, Az 1. §-hoz. A javaslat a közoktatásügyi igazgatás és nevelésügyi felügyelet szempontjából az ország területét hét, Budapest székesfővárossal együtt nyolc tankerületre osztja. Mind a közoktatásügyi igazgatás, mind a felügyelet szempontjából ez a beosztás felel meg legjobban a speciális követelményeknek. Az egyes tankerületek területének megállapításánál a javaslat arra törekszik, hogy a különböző fajú és fokozatú iskolák lehetőség szerint arányosan oszoljanak meg az egyes tankerületek között, de egyben számol a közlekedési adottságokkal is. A 2. §-Tioz. Ebben a szakaszban foglalt rendelkezés egyrészt kimondja, hogy a tankerület élén a tankerületi királyi főigazgató áll, másrészt megállapítja azt a képesítést, amely a főigazgatói kinevezés előfeltétele és meghatározza azt a legrövidebb időtartamot, amelyet a főigazgatói kinevezést megelőzőleg az illetőnek a közoktatásügyi igazgatásban vagy a közoktatás terén el kell töltenie. A 3. §-hoz. Ez a szakasz a tankerületi királyi főigazgató jogállását, a' vallásés közoktatásügyi miniszterhez való szolgálati viszonyát, feladatának lényegét állapítja meg és felsorolja azokat az iskolákat és intézményeket, amelyekre a főigazgató hatásköre kiterjed. A főigazgatói jogkör és működés részletes szabályainak megállapítását természetszerűen a miniszterre bízza s ugyancsak a minisztert hatalmazza fel arra, hogy az iskolánkívül folyó, de a nemzetnevelés szempontjából szintén nagyfontosságú népművelés intézményeinek a főigazgatóhoz való viszonyát szabályozza s ezáltal lehetővé tegye, hogy a főigazgató az átfogó és egyetemes nemzetnevelési elveket ne csak az iskolákban, hanem az iskolánkívüli népművelés munkájában is érvényesíthesse. A 4. §-hoz. A szakasz a népoktatási kerületekről, mint a tankerület alkotórészeiről rendelkezik s érdemben a tényleges helyzetet tartja fenn. A népoktatási kerület élére az 1876 : XXVIII. t,-c-nek megfelelően továbbra is a királyi tanfelügyelőt állítja, aki ebben a minőségében megmarad a közigazgatási bizottság tagjának és tanügyi előadójának. Az 5—7. §§-hoz. Mint a javaslat általános indokolásában már kifejtettem, a törvényjavaslat egyik legfontosabb célkitűzése a közoktatásügyi igazgatás egyszerűsítése, ennek kapcsán gyorsítása és olcsóbbátétele, közkeletű kifejezéssel élve: racionalizálása. A racionalizálásra irányuló minden törekvés azonban eleve eredménytelenségre van kárhoztatva a felebbvitel gyökeres korlátozása, az egyfokú felebbezés elvének gyakorlati érvényesítése, illetőleg a másodfokú határozat ellen mindennemű felébbviteli lehetőség kizárása nélkül. Az eljárás egyszerűsítésének lehetőségét kívánják biztosítani ezeknek a szakaszoknak rendelkezései, amidőn kijelölik a közoktatásügyi igazgatás terén eljárni hivatott személyeket és testületeket, biztosítván ezek számára a hatósági jelleget s megállapítják, hogy mely hatóságok járnak el elsőfokon és felebbvitel esetén, mely hatóságok határoznak — minden további felebbvitel kizárásával — másod- és végsőfokon. Ezek a rendelkezések — kapcsolatban a tanügyi hatóságok hatáskörériek &