Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.
Irományszámok - 1931-886. Törvényjavaslat az orvosi kamarákról és az orvosi gyakorlatról
554 886. szám. kamara területén fejthet ki rendszeres orvosi működést, amelynek tagja, ott is csak egy meghatározott községben egy rendelőt tarthat. Nem esik e korlátozás alá a közszolgálatban, illetőleg a 19. §. (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott intézmények keretében kifejtett orvosi tevékenység, nem esik továbbá az egyes betegek gyógykezelése sem. Mindenesetre tilos azonban több rendelőt tartani (bizonyos társas, kiegészítő rendelő, illetve vizsgáló állomás tartását a javaslat 25. §-ának (2) bekezdése lehetővé teszi) a más községben fekvő egészségügyi intézménnyel való szerződés csak az intézmény területe szerint illetékes kamara választmányának engedélye alapján lehetséges. Nem esik azonban ily korlátozás alá a közkórházakban (1300/ 1932. N. M. M. sz. rendelet 6. §-a) kifejtett gyógyító tevékenység. Módot ad továbbá a törvényjavaslat — a kamara választmányának hozzájárulásával — az orvosoknak szabadság, betegség vagy egyéb akadályoztatás esetén való helyettesítésére. A rendeleteket az orvosi rendtartás fogja szabályozni. E rendelkezések célja a köz szempontokkal, valamint az orvosi kar tagjainak jogos magánérdekeivel össze nem egyeztethető több, sokszor különböző községben tartott rendelő megszüntetése, valamint a kellőkép el nem látható intézeti gyógyító működés vállalása. Nem esik e korlátozás alá a gyógy- vagy üdülőhelyi orvosi szolgálat sem. Amennyiben a kamarai tag állandó orvosi működését ugyanazon kamara területén akarja más helyre áttenni, úgy azt csak a kamarának kell bejelentenie, míg az orvosi gyakorlatnak más kamara területére való áttétele esetén az előző kamarából való törlését és az ottani kamarába való felvételét kell kérnie. A 21. §-hoz. Az egyes kamarák által vezetett orvosi törzskönyv, valamint az országos orvosi nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályok megállapítását a törvényjavaslat a belügyminiszter hatáskörébe utalja. A 22. §-hoz. A törvényjavaslat e szakaszban az orvos gyógyító tevékenységének a szabadságát biztosítja. Az orvos kötelessége a beteget a saját lelkiismerete szerint és az orvosi tudománynak megfelelő módon kezelni. Az orvos gyógyítási szabadsága azonban nem jelentheti a szabadosságot és azért a törvényes korlátokat, valamint az orvosok egyeteme által megállapított orvosi rendtartás rendelkezéseit figyelembe kell vennie. A 23. §-hoz. A törvényjavaslat biztosítja az orvos jogát a díjazásra. Módot ad az orvosi működés díjazása legkisebb mértékének megállapítására, amelynek díjtételeinél alacsonyabb díjazást a bíróság sem állapíthat meg. Az orvos egyéni joga, hogy a szegény beteget ingyen vagy mérsékelt díjszabás mellett kezelje : a kari szolidaritás érdekeit szolgálja azonban az a tilalom, hogy tevékenységét alacsonyabb díjszabás mellett nem kínálhatja fel és ezzel nem okozlhat kartársainak tisztességtelen versenyt. A részletek az orvosi rendtartás szabáyozási körébe tartoznak. A 24. §-hoz. Az orvosi titoktartás kérdésének a szabályozása egyrészt kiterjeszti az orvosi titoktartás körét az orvosi minőségben észlelt minden adatra, másrészt szabályozza az orvosok közlési, továbbá vallomástételi jogát és kötelességét. A törvényjavaslatnak az orvosi hivatási titoktartásra vonatkozó rendelkezése eltér az 1878 : V. törvénycikk 328. és 329. §-ának a titok tiltott felfedezésére, továbbá az 1896 : XXXIII. t.-c. 205. §. 2. pontjának a tanúságtétel alól való mentességre vonatkozó szabályaitól, mert e törvényhelyek csak büntetőjogi vonatkozásban rendezik e kérdést, míg a törvényjavaslat általános szempontból határozza meg az orvos hivatási titoktartását.
