Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-886. Törvényjavaslat az orvosi kamarákról és az orvosi gyakorlatról

886. szám. 531 rozattal az orvosi gyakorlat folytatá­sától eltiltatott; e) a 4. §-ban felsorolt kizáró okok valamelyike miatt vagy a 16. §. (6) be­kezdése alapján tagdíj járulék nem fize­tése miatt fegyelmi eljárás nélkül a ta­gok sorából töröltetett. (2) A kamarai tagság szünetel, ha a) a tag legalább 3 hónap óta isme­retlen helyen tartózkodik ; b) a tagot jogerős fegyelmi határo­zattal orvosi gyakorlatától felfüggesz­tették. (3) A kamarai tagság megszűnését vagy szünetelését a kamara választ­mánya kérelemre vagy hivatalból álla­pítja meg. Ha az orvos kamarai tag­sága megszűnt, a kamara választmánya őt az orvosi törzskönyvben (21. §.) a tagság megszűnéséről vezetett fel­jegyzés útján törli a tagok sorából és ennek közhírré tétele iránt intézkedik ; ha a kamarai tagság szünetel, ezt az orvosi törzskönyvben szintén fel kell jegyezni és a 6. §. (3) bekezdése szerint közhírré kell tenni. (4) Az az orvos, akinek kamarai tag­sága megszűnt, nem folytathat orvosi gyakorlatot. Ugyanez áll arra az or­vosra, akinek kamarai tagsága szüne­tel, a szünetelés tartama alatt. (5) A kamarai tagság megszüntetése vagy szüneteltetése ügyében hozott határozat ellen beadható jogorvoslat tekintetében az 5. §. (2) és (3) bekezdé­sének rendelkezéseit kell alkalmazni. 8. §. (1) Az egyes orvosi kamarák szervei: a közgyűlés, a választmány és a tisztikar. (2) Az Országos Orvosi Kamara szer­vei az országos közgyűlés, valamint az Országos Orvosi Kamara választ­mánya és tisztikara. 9. §. (1) A kamarai közgyűlés a kamara összes tagjaiból áll. Hatás­körébe tartozik: a) a tisztikarnak (az elnöknek, az alelnöknek, a titkárnak, a pénztá­rosnak, az ellenőrnek, az ügyésznek) és a választmány tagjainak, az Orszá* gos Orvosi Kamara választmányába két rendes és két póttagnak, az orszá­gos közgyűlésbe, valamint a törvény­hatósági bizottságokba kiküldött ta­goknak megválasztása; b) az ügyrend megállapítása; c) határozás a tisztviselők tisztelet­díja kérdésében; i , d) az évi költségvetés megállapítása ; e) az előző évi zárszámadás felül­vizsgálása, felmentvény megadása, megtagadása; í) a kamarai tagdíj járulék megálla­pítása ; g) határozás vagyon szerzése, el­idegenítése, megterhelése, egynél több év tartamára terjedő terhes szerződés ügyében; h) az évi jelentésnek és egyéb fel­terjesztéseknek megtétele a belügy­miniszterhez ; i) az orvosi magángyakorlat díjazá­sának legkisebb mértókét megállapító szabályzat elkészítése ; j) az ügyrend által meghatározott módon előterjesztett indítványok ügyé­ben határozathozatal. h) segítő alap létesítése. (2) A b), d), e), f), g), i) és h) pon­tok alatt megjelölt határozatoknak az érvényességéhez a belügyminiszter jóváhagyása szükséges. A kamarai közgyűlés határozatai ellen a határozat hozatalától — közhírrététel esetében a közhírrétételtől — számított tizenöt na­pon belől — a 15. §. (3) bekezdésében meghatározott kivétellel — fellebbe­zésnek van helye a belügyminisz­terhez. A fellebbezéseket és határo­zatokat az Országos Orvosi Kamara választmányának véleményes jelenté­sével kell a belügyminiszterhez felter­jeszteni. (3) A közgyűlés csak akkor határozó­képes, ha a szavazatra jogosult kamarai tagok egyharmada jelen van. Amennyi­ben a szabályszerűen közhírré tett közgyűlés nem határozóképes, a ha­tározóképtelen közgyűlés napjától szá­mított legalább nyolc és legfeljebb har­minc napon belül újabb közgyűlést 67*

Next

/
Oldalképek
Tartalom