Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-885. Törvényjavaslat a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészség tagjai fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről

528 885. szám. segéd- és kezelőszemélyzete felett gyakorolt fegyelmi bíráskodásban a javaslatnak a fegyelmi felelősségre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A §. második bekezdésének rendelkezése az időközben alkotott új jogszabály figyelembevételével megfelel az 1874 : XXXV. t.-c. 192. §-ában foglalt rendelkezésnek. Az 57. §. rendelkezése intézményesen biztosítja a fegyelmi bíráskodás egyöntetűségét, elrendelvén, hogy elvi kérdés eldöntésére a kir. Kúrián tanácsot kell alakítani fegyelmi ügyekben is ; a részletes szabályok megalkotását a javaslat az igazságügy miniszter rendeletének tartja fenn. Az 58—61. §-ohhoz. A javaslat az általános indokolásban tüzetesen kifejtett okokból külön fejezetben szabályozza az 1871 : IX. törvénycikk korszerű kiegészítéseképpen a vétkesség hiányában és fegyelmi eljáráson kívül, az igazságszolgáltatás érdekében alkalmazható áthelyezést és nyugdíjazást. A javaslat ezzel a szerkezeti elkülönítéssel is ki akarja fejezni azt a lényeges alapgondolatot, hogy az áthelyezést és a nyugdíjazást nem tekinti és nem tekintheti fegyelmi büntetésnek, hanem a közszolgálat érdekében alkalmazott intézkedésnek. Ugyanennek az alapgondolatnak kifejezésére van hivatva a javaslatnak az a rendelkezése is, amely szerint az áthelyezés és a nyugdíjazás tárgyában eljáró bíróság nem mint fegyelmi bíróság jár el, az eljárás kezdeményezésével kapcsolatos tennivalókat a kir. ügyészség nem. mint vádló teljesíti, az eljárás nem fegyelmi eljárás, viszont teljes mértékben magában foglalja azokat a biztosítékokat, amelyek a fegyelmi eljárásban a terhelt érdekeinek oltalmát szolgálják. Az áthelyezés tekintetében a hatályos jogi helyzettel szemben javasolt eltéréseket tüzetesen ismerteti az általános indokolás és a 15. §-hoz fűzött részletes indokolás. A javaslat rendszerének megfelelően ugyanis az áthelyezésről a fegyelmi büntetésekről szóló részben is rendelkezni kellett annak biztosítása végett, hogy a közszolgálat érdekében alkalmazható áthelyezést javaslatba lehessen hozni akkor is, ha a fegyelmi vétség gyanúja miatt megindult fegyelmi eljárás folyamán merültek fel olyan tények, amelyek szükségessé teszik a fegyelmi eljárás alá vont személynek a közszolgálat érdekében való áthelyezését. A javaslat a nyugdíjazásnak az 1871 : IX. t.-c. 6. §-át hatályon kívül helyező 1912 : VII. t.-c. 10. §-ában meghatározott feltételeit az 1934 :

1. törvénycikk alapgondolatának megfelelően, mindamellett a bírói függetlenség alkotmányjogi elvével összhangban állapítja meg s csak olyanokra korlátozza, akikre nézve az ítélkező bírák köréből eltávolítás lehetővé tételét bírói körökből származó kívánság is indokoltnak és szükségesnek tartja. A 61. §. a szakértő tekintetében teszi lehetővé az előbbi §-ban foglalt rendelkezés megfelelő alkalmazását. A külön rendelkezést a szakértői működés, valamint a szakértő alkalmazásának sajátossága indokolja. A 62, §-hoz. Az általános indokolás, valamint a javaslat címére vonatkozó indokolás tartalmazza azoknak az okoknak a kifejtését, amelyek a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségének külön Címbe foglalt szabályozását indokolják. A szabályozás érdeme teljesen megfelel a hatályos jogi helyzetnek. A 63. §-hoz. Ez a §. a hatálybaléptetésre vonatkozó, indokolásra nem szoruló rendelkezéseket tartalmazza. Budapest, 1935. évi január hó 29. napján. Dr. Lázár Andor s. k., m. kir. igazságügyminiszter,