Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.
Irományszámok - 1931-885. Törvényjavaslat a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészség tagjai fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről
885. szám. 525 kezében összpontosítani. A legfőbb felügyeleti hatóságnak •— az igazságügyminiszternek -— ki az igazságügyi szervezet helyes működéséért a felelősséget viseli, elsőrendű joga és kötelessége a szervezet helyes működésére felügyelni. Ennek a felügyeletnek egyik kelléke az a szerep, amellyel a legfőbb felügyeleti hatóság a közvádló utasíthatásának jogában bír. Az utasítás következményei meglehetősen korlátoltak, mert ezzel szemben áll egyrészről a magánvád intézménye, másrészről a javaslat 34. §-ának az az alapvető szabálya, amely szerint fegyelmi eljárásban nincs helye vádelejtésnek. Az előbbi a fegyelmi bíróság elé juttathatja az ügyet akkor is, amikor az »utasítás alapján eljárt köz vádló« azt a vádemelés megtagadásával a fegyelmi bíróság elől el akarja vonni, az utóbbi biztosítja a fegyelmi bíróság érdemleges határozatát akkor is, ha a köz vádló azt a vádemelés után. kívánná a bírói döntés elől elvonni ; a fegyelmi felelősséggel tartozó személy terhére irányuló illetéktelen befolyásolással szemben pedig teljes megnyugtatást ad az, hogy az ügyben a függetlenség fokozott biztosítékaival felruházott fegyelmi bíróságok mondják ki az érdemleges döntést. Az a kifogás, amely szerint a bizonyítékok feltárása és a vád képviselet nem egyesíthető egy szervezetben, annak a meggyőző erejét mindinkább elvesztő felfogásnak a következménye, amely elzárkózik annak a gyakorlati értékű gondolatnak a felismerése elől, hogy az eljárás és továbbmenőleg az igazságszolgáltatás közvetlen célját olyan szerkezet biztosítja leghatályosabban, amely abból minden felesleges és hátráltató mozzanatot kiküszöböl s amely az eljárás személyeit az eljárás közös célját szolgáló szerepükhöz mért határozott feladatkörre utalja. A vádlónak szerepéhez mért feladatköre : tájékozódás a vádemelés indokoltságáról és igenlő esetben a vádemelés indokoltságát megerősítő bizonyítékok feltárása. A bíróságnak a vádemelés előtt nincs szerepe az eljárásban, a vádemelés után a bíróság feladata az igazságnak megfelelő döntés, tehát az eléje tárt bizonyítékok észlelése s az igazság érvényesülésének biztosítása érdekében gondoskodás a bizonyítás megfelelő kiegészítéséről. A javaslat tehát nem különszerű, hanem ellenkezőleg együvé tartozó feladatokat bíz a vádlóra s ezzel gyakorlati alapon is előmozdítja a fegyelmi eljárás céljának elérését. A 35. §. rendelkezése a javaslatban szabályozott fegyelmi eljárás természetes következménye és megfelel a bíróságok köréből származó kívánságoknak. A 36—42. §-hoz. A 36. §. rendelkezései a javaslat rendszerének megfelelően összefoglaló szabatos szövegben biztosítják azt, hogy a felügyeleti hatóság, amelynek kezében a fegyelmi felelősség érvényesítése végett panasz tárgyává tett tények észlelése és a fegyelmi felelősség szempontjából végzett előkészítő értékelése összpontosul, valóban tudomást szerezhessen mindarról, aminek a fegyelmi felelősség szempontjából jelentősége van. A 37. §. elvi jelentőségű vonatkozásai a 27. §-hoz/a 38. §. alapgondolatához tartozó szempontok pedig a 31—35. §-hoz fűzött indokolásban találtak megfelelő méltatásra. A 39. §. szabálya jelenti voltaképpen a fegyelmi eljárás lényeges megrövidítését a hatályos jogi helyzettel szemben. A megrövidítés alapjául szolgáló megfontolás tüzetes kifejtését az általános indokolás, valamint a 31—35. §-hoz fűzött indokolás tartalmazza. A kifejtettek után e helyütt csupán azt kell kiemelni, hogy amint feltétlen gyakorlati szükség van a külön fegyelmi vizsgálat kiküszöbölésére, úgy mellőzhetetlenül szükséges az 1871 : VIII. t.-c. 44. §-ában említett külön vádhatározat hozatalának elhagyása is. A javaslat rendszerében a vádló kellő előkészítés után teszi meg vádindítványát, a 39. §. első bekezdése biztosítja azt, hogy a terhelt arra észrevételeket tehet, a 39. §. második bekezdése szerint pedig