Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-885. Törvényjavaslat a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészség tagjai fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről

504 885. szám. ezzel az álláspontjával. A 89/1920. M. E. számú rendelet II. 10. pontja kifejezetten kiterjeszti a családi pótlékról szóló 1912 : XXXV. t.-c. 15. §-ának harmadik bekezdésében meghatározott fegyelmi vétségre vonatkozó rendelkezést az összes nyugdíjazott állami tisztviselőkre. Az 1912 : LXV. t.-c. 44. §-ának 8. pontja akként rendelkezik, hogy a fegyelmi hatóság a nyugdíjazott alkalmazottra nézve a nyugdíjazás után elkövetett cselekmény miatt a nyugellátás elvesztését mondhatja ki. Ez a rendelkezés a törvény 124. §-a értelmében a nyugdíjazott bírákra és ügyészekre is kiterjed. Nem kétséges tehát, hogy a törvényhozás iránya az 1871 : VIII. törvénycikk megalkotása után a szóbanlevő kérdésben megváltozott s az ennek szemléltetése végett felsorolt rendelkezésekre utalva, a m. kir. Kúria kisebb és nagyobb fegyelmi tanácsa 1925. évi november hó 7. napján tartott együttes értekezletén abban állapodott meg, hogy »a nyugdíjazott bíróval, ügyészszel és bírósági hivatalnokkal szemben nyugalombahelyezés után elkövetett cselekmények tekintetében is helye van fegyelmi eljárásnak és hogy ebben az eljárásban az 1871 : VIII. törvénycikk rendelkezései a nyugdíjas állás természetének megfelelő alkalmazást nyernek«. A fentebb említett jogszabályok tételes rendelkezésére tekintettel különös indokolásra nem is szorul a fegyelmi felelősségre vonatkozó jogszabályoknak a kiterjesztése a bíróságok és ügyészségek nyugdíjazott tagjaira. Ilyen jogszabályra mind a bírói függetlenség védelmének teljessége, mind a bírói tisztség erkölcsi jelentőségének és megbecsülésének hatályos kidomborítása, mind pedig annak intézményszerű kifejezése érdekében szükség van, hogy a közszolgálati alkalmaztatásból eredő különleges kötelezettségek nem szűnnek meg a tényleges alkalmazás megszűnésével, hanem mint a közszolgálati alkalmazott személyiségéhez tapadó s főképpen erkölcsi tartalmú magasabbrendű kötelezettségek, a közszolgálati alkalmazott egész életére kihatnak. A fegyelmi felelősséget teljességében szabályozó jogforrásból üyen rendelkezés nem hiányozhat. A javaslat 13. §-a részben az ezidőszerint hatályos jogszabályoknak megfelelően, lehetővé teszi, hogy a fegyelmi bíróság hivatalvesztés megállapítása esetében különös méltánylást érdemlő okból és ha ezt a vagyoni viszonyok is indokolják, kimondja, hogy az elítéltnek — és az utána állami ellátásra jogosultaknak vagy csupán az utóbbiaknak — ellátási igénye az állammal szemben részben fennmaradjon. Az a személy tehát, akit a fegyelmi bíróság az ellátási igény részleges fenntartásával hivatalvesztésre ítélt, a meghagyott összeg erejéig továbbfolyó állami ellátás folytán továbbra is jogviszonyban marad az állammal. Viselnie kell tehát ennek a jogviszonyból folyó kötelezettségek fennmaradásában álló következményeit is. Ez a megfontolás az alapja a 3. §. 5. pontjában foglalt rendelkezésnek. A 4. §-hoz. A javaslat 4. §-a a szabályozás teljessége érdekében a törvény szerkezetébe iktatja egyes jogszabályoknak azokat a rendelkezéseit, amelyek szabályozásuk körében bírói természetű működés tekintetében elrendelik az 1871 : VIII. törvénycikk, valamint az azt módosító és kiegészítő jogszabályok alkalmazását. Az ügyvédi rendtartás módosításáról szóló 1907 : XXIV. t.-c. 3. §-ának hatodik bekezdése elrendeli, hogy a kir. Kúria ügyvédi tanácsának ügyvédtagjaira ebben a minőségükben a felelősség, fegyelmi hatóság és eljárás . .. tekintetében a kir. Kúria ítélőbíráira nézve irányadó szabályokat kell alkalmazni. A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 : XXXVI. t.-c. 10. §-ának harmadik bekezdésében foglalt rendelkezés szerint az Országos Földbirtokrendező Bíróságnak más bírói tisztet nem viselő tagjaira a fegyelmi- és vagyoni-felelősség tekintetében a közigazgatási bíróság bíráira ebben a tekintetben irányadó szabályokat kell alkalmazni. Az Országos Föld-