Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-885. Törvényjavaslat a kir. ítélőbírák és a kir. ügyészség tagjai fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről

486 885. szám. Vádképviselet. Közvád. 26. §. A közvádló tennivalóit a fegyelmi tanácsnál rendszerint az illető bíróság mellé rendelt kir. ügyészség, a budapesti kir. törvényszék fegyelmi tanácsánál és a m. kir. szabadalmi bíróság fegyelmi tanácsánál a budapesti kir. ügyészség, a legfőbb fegyelmi bíróságnál a koronaügyész, a koronaügyész ellen indított fegyelmi eljárásban pedig az igazságügyminiszter által esetenkint kirendelt köz vádló látja el. Magánvád. 27. §. Ha a fegyelmi eljárás megindítását a jogaiban sértett magánfél amiatt kéri, hogy a terhelt hivatali kötelességét szándékosan, vagy gondatlanságból súlyosan megszegte (5. §. 1. pont), a felügyeleti hatóság pedig az ügyet indítványtétel végett nem tette át az illetékes közvádlóhoz (37. §.), vagy fegyelmi vétség megállapítására később nem lát alapot (38. §. második bekezdés), erről a felügyeleti hatóság a magánfelet azzal a figyelmeztetéssel értesíti, hogy az értesítés vételétől számított tizenöt nap alatt szabályszerűen meghatalmazott ügyvéd által képviselve indítványozhatja a fegyelmi eljárás elrendelését. Az indítványt a felügyeleti hatóságnál kell benyújtani. Ha a magánfél indítványára a fegyelmi bíróság elrendeli a fegyelmi eljárást, a magán vádló jogai és kötelességei tekintetében a közvádlóra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók ; nem illetik azonban meg a magánvádlót a kir. ügyészségnek közhatósági jellegéből folyó jogai. Ha a fegyelmi bíróság a magánfél indítványára nem rendeli el a fegyelmi eljárást, erről a magánfelet értesíti ; határozata ellen nincs helye jogorvoslatnak. A feljelentő magánfelet a tárgyalásra akkor is meg kell idézni, ha a vádat közvádló képviseli, a kir. ügyészséget pedig a tárgyalás határnapjáról akkor is értesíteni kell, ha a tárgyalást a fegyelmi bíróság a magánfél indítványára tűzte ki; a kir. ügyészség a vád képviseletét ily esetben is átveheti. A kir. ügyészség meg nem jelenése a tárgyalás megtartását nem akadályozza. Amennyiben a magánfél a tárgyaláson szabályszerű ügyvédi képviselet nélkül jelennék meg, a bíróság úgy tekinti, mintha nem jelent volna meg ; erre a feljelentő magánfelet az idézésben figyelmeztetni kell. Ha a közvádló a tárgyaláson a terhelt felmentését indítványozza, a magánfél jelenlevő ügyvédje átveheti a vád további képviseletét s az eljárás folytatása vagy a bizonyítás kiegészítése iránt indítványt tehet. Illetékesség. 28. §. A fegyelmi eljárásra az a fegyelmi bíróság illetékes, amelynek területén a terhelt a felügyeleti vizsgálat elrendelésekor működik, a nyugdíjazott pedig nyugdíjaztatását közvetlenül megelőzőleg működött. Ha ez a hely a kir. Kúria hatóságának területén kívül esik, a fegyelmi bíróság hatáskörére vonatkozó megkülönböztetés szerint' az illető budapesti bíróság fegyelmi tanácsa illetékes az eljárásra. Budapest székesfőváros területére nézve a törvényszékek közül annak fegyelmi tanácsa illetékes, amelynél, amely mellett, vagy amelynek felügyelete alatt a fegyelmi eljárás alá vont személy működik, illetőleg utoljára működött; ha ezen az alapon az illetékes bíróságot nem lehet megállapítani, a budapesti kir. büntetőtörvényszék fegyelmi tanácsa illetékes. Ha a különböző fegyelmi bíróságok hatásköre alá tartozó személyek ellen kapcsolatos fegyelmi vétségek miatt indul eljárás, mindegyikre nézve rendszerint a számbajövő legmagasabb fegyelmi bíróság jár el; az eljáró magasabb fegyelmi bíróság azonban az ügyek együttes elintézését mellőzheti, illetőleg megszüntetheti. Egyenlő hatás-