Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-812. Törvényjavaslat a Madridban 1932. évi december hó 9-én kelt "Távközlés Nemzetközi Egyezményé"-nek becikkelyezéséről

812. szám. 37 jellel, ezentúl a frekvenciákat. Ha valamely állomás a nemzetközi szolgálatban egynél több frekvenciát használ, minden frekvenciát külön hívó jellel kell meg­jelölni. A hívójelek kijelölése új alapon rendeztetett. Azok képzésére a 0 és 1 számjegyek nem használhatók fel; a Nemzetek Szövetségének működésével kap­csolatos szállítást végző légijármű állomások részére a hívójelet megelőző és azt követő »aláhúzás«-]éllel megkülönböztetett hívójeleket állapítottak meg. (Alt. Szab. 14. cikk 2. § ej). A rádiósegédkönyvekre vonatkozólag a szabályzat kimondja, hogy az eddigi magánjellegű frekvencia-kimutatás ezentúl hivatalos könyv lesz. Az állomások névjegyzékeit az egyesület irodája az eddigi rendszertől eltérő összeállításban adja ki. Az egymásra utalt és egymás szolgálatait mintegy kiegészítő rádióállo­mások ezentúl egy névjegyzékbe kerülnek, nevezetesen : a parti- és hajó-rádió­állomások, a légiforgalmi és légijármű állomások. Az eddigi állandó és szárazföldi állomások névjegyzéke, mint ilyen megszűnik és egyszerűsített alakban csak mint a frekvencia-jegyzékhez tartozó index fog szerepelni. (Alt. Szab. 15. cikk.) Az Ált. Szab. 16. cikk 8. § (i) határozatai szerint a segélykérő szolgálat biz­tosítása céljából a rendes levelezés a tengeri mozgószolgálatban az 500 kc/s (600 m) hullámon 10 percnél, a légi mozgószolgálatban a 333 ke /s (900 m) hullámon 5 perc­nél tovább semmiesetre sem tarthat. Ami pedig a veszélyre vonatkozó levelezést illeti, az arról tudomással bíró összes mozgószolgálati állomások kötelesek ezt figyelemmel kísérni még akkor is, ha abban részt nem vennének s ugyanakkor a hasznosan közreműködni képes hatóságok értesítésére is minden szükséges intéz­kedést meg kell tenniök. Felsorolja a levelezés továbbítására legalkalmasabb s egymással szemben előnyben részesítendő hullámtípusokat (Alt. Szab. 20. cikk 2. §). Megállapítja a gyenge teljesítményű rádiótávbeszélő mozgóállomások szol­gálatára vonatkozó határozatokat. (Ált. Szab. 29. cikk). Sávonként és szolgálatonként csoportosítva meghatározza a megengedett frekvenciaeltéréseket és ingadozásokat. Ismerteti az egyes adásnemek (Morse, állókép, mozgókép, távbeszélő stb.) által elfoglalt frekvenciasávok szélességét. (Ált. Szab. 1. és 2. sz. függelék). Megállapítja a CDE (Code) rádiótáviratok és a hírlaprádiótáviratok mérsé­kelt díjait (Pótszabályzat 2. cikk 2. § (e)). Mind a távíró, mind a Távbeszélő és Rádió Szolgálati Szabályzatok végén külön cikkekbe vannak foglalva az egyesület irodájára vonatkozó, valamint a távíró és távbeszélő, illetőleg a rádióközlés Nemzetközi Tanácsadó Bizottságainak működésére vonatkozó határozatok. A nemzetközi tanácsadó bizottságok a táv­közlés nemzetközi egyesületének életében fontos szerepet töltenek be, mert azok a két igazgatási értekezlet közé eső időben foglalkoznak az időközi haladás követ­keztében felvetődő műszaki és forgalmi, valamint díjszabási kérdésekkel, azokat tanulmányozzák s az egyöntetű nemzetközi szabályozást ajánlásaikkal előkészítik. Az előadottak alapján kérem a Madridban 1932. évi december hó 9-én kelt »Távközlés Nemzetközi Egyezményéinek becikkelyezéséről szóló törvényjavas­latnak úgy általánosságban, mint részleteiben való elfogadását. Budapest, 1934. évi október hó 23-án. Dr. Fabinyi Tihamér s. &., m, kir, kereskedelemügyi miniszter.

Next

/
Oldalképek
Tartalom