Képviselőházi irományok, 1931. XII. kötet • 812-886., I-VIII. sz.

Irományszámok - 1931-870. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségével gyanúsított Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

870. szám. 435 870. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett felhatalmazásra hivatalból üldözendő rágalmazás vétségével gyanúsított Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőház ! A budapesti kir. főügyészség 10.500/1934. f. ü. szám alatt Lázár Miklós országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető törvényszék B. XXXV. 9.386/2—'1934. számú megkeresése szerint a bíróság Starzsinszky László Szentendre megyei város ny. polgármestere feljelentésére eljárást indított, mert »A Reggel« című időszaki lap 1934. évi áprüis hó 30. napján megjelent 18. számában »Panamavádak és személyi hajszák a szentendrei városházán« fő- és »Starzsinszky polgármester elvesztette a polgárság bizalmát« alcím alatt megjelent cikk egész tartalma, de különösen annak következő kitételei miatt: ». . . Szentendre városát Starzsinszky László polgármester hivatalos ténykedései tartják izgalomban !« ». . . a polgármester elvesztette a polgárság bizalmát : Szentendre társadalmának színe-java egy emberként áll szemben a város polgármesterével! Városunk három éve a személyi hajszák, a panama és jegyzőkönyvhamisítási vádak tanyája lett . . .« »Ez a Bienenstock-ügy, melyből kifolyólag a várost jelentős károk érték.« »Starzsinszky polgármestert a Bienenstock-cég tulajdonosához szoros baráti viszony fűzte, autója állandóan rendelkezésére állt.« »Térjünk át a jegyzőkönyvhamisítás vádjaira. A 7200 lakosú város polgármesterének fizetése és illetményei évi 18.000 pengőre rúgtak, ezt nem bírtuk el. A város közgyűlésén oly véghatározatot hoztunk, mely a polgármesteri és tanácsnoki mellékilletményeket véglegesen megszüntette. De az erre vonatkozó jegyzőkönyvet meghamisították«. A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételek az 1914: XLI. t.-c. 1. §-ába ütköző, a 3. §. 2. bekezdése szerint minősülő és a 9. §. 6. pontja értelmében felhatalmazásra hivatalból üldözendő sajtó útján elkövetett rágalmazás vétségének jelenségeit látszanak feltüntetni. Pest-Püis-Solt-Kiskun vármegye alispánja, mint a sértett felettes hatósága a felhatalmazást 1934. évi május hó 25-én 25.167/1934. szám alatt megadta. 55*