Képviselőházi irományok, 1931. X. kötet • 724-804. sz.

Irományszámok - 1931-727. A m. kir. miniszterelnöknak az 1934/35. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

727. szám. 27 gyűjtéseinek kérdőlapjait a 23.—-32. számú mellékletek tartalmazzák. A begyűjtött adatokat a Földmívelésügyi Minisztérium dolgozza fel. 5 (V. 2.). Tavaszi haszonállatösszeírás. A mezőgazdaságról és a mezőrendőrségről szóló 1894 : XII. t.-c. elrendelte, hogy a hasznos háziállatok a legelőre való kihajtás előtt, vagyis minden év tavaszán fajta és kor szerint községenkint összeírassanak. Az adatgyűjtés szarvasmarhákra, lovakra, sertésekre, juhokra, öszvérekre, sza­marakra és kecskékre terjed ki. Az adatgyűjtő nyomtatványon (33. sz. mellék­let) a szarvasmarhákat, lovakat, sertéseket és juhokat fajta, ivar és kor szerint, a többi állatokat pedig kor szerint ! kell kimutatni. A haszonállatoknak ezt az összeírását a községi jegyző (polgármester) eszközli s a járási (városi) m. kir. állatorvos vizsgálja félül. A felvétel végrehajtásához a szükséges fel­vételi lapokat a Földmívelésügyi Minisztérium bocsátja a községek (városok) ren­delkezésére és az adatokat a minisztérium gyűjti be és dolgozza fel. 6 (V. 3.). A sertés- és szarvasmarhahízlalás statisztikája. A sertés- és szarvasmarha­hizlalás és ellenőrzése és a hizlalt állatok értékesítésének előmozdítása céljából szükségessé vált az idevonatkozó legfontosabb adatok begyűjtése. Az adatgyűjtés, amely most kerül elsőízben végrehajtásra, kiterjed azoknak a gazdáknak állat­állományára, akik egy község határában 200 kat. holdnál nagyobb birtokon gaz­dálkodnak, továbbá azoknak az állattartóknak állataira, akik egy községen belül ugyan 200 kat. holdnál kisebb gazdasággal rendelkeznek, de egyszerre legalább 20 db sertést vagy pedig 8 db szarvasmarhát hizlalnak s kiterjed továbbá az ipari hizlalók állatlétszámának tudakolására is. Ezenkívül a közigazgatási hatósá­gok is bejelenteni tartoznak, hogy működési .területükön.az egyénenkinti adatszol­gáltatásra kötelezettek által bejelentetteken kívül mennyi szarvasmarhát és sertést hizlalnak. Az adatokat évenkint négyszer, a naptári évnegyed első napjaiban kell beszolgáltatni. (34—37. sz. mellékletek.) Az adatgyűjtés feldolgozását a Föld­mívelésügyi Minisztérium hajtja végre. Országos Gazdasági Munkáspénztár. 7 (V.4.). Taglétszámstatisztika. A községi elöljáróságok a37.000/1924. F.M.sz. rendelet értelmében évenkint hivatalból összeírják a gazdasági cselédeket és idény­munkásokat és e jegyzék alapján vetik ki a hozzájárulási díjat. Az összeírási lajstromot lezárás után az illetékes adóhivatalhoz továbbítják, amely a kirótt összegek érvényesítése után az összeírási lajstrom alapján állítja ki a törzselőírási foösszesítést (38. sz. melléklet), községenkinti részletezésben, amelyet az adóhivatal a Földmívelésügyi Minisztérium számvevősége útján az Országos Gazdasági Mun­káspénztárhoz továbbít. Ezekből a főösszesítésekből, amelyek a gazdasági cselé­dekről és az idénymunkásokról külön vezettetnek, állítja össze a Pénztár községen­kint az évi taglétszámstatisztikai adatokat. 8 (V. 5.). Gazdasági gépmunkásbiztosítási statisztika. Minden gazdasági üzemeket szolgáló gazdasági gépet a géptulajdonosnak be kell jelenteni a gépeknél alkalma­zott munkások biztosítása céljából az Országos Gazdasági Munkáspénztárnál. A Pénztár a géptulajdonosokat nyilvántartja és részükre minden évben nyilatkozati űrlapot (39. sz. melléklet) küld ki kitöltésre. A géptulajdonosok adatszolgáltatását a községi elöljáróságok ellenőrzik. A beérkezett nyilatkozatok adatait a Pénztár statisztikailag is feldolgozza. 4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom