Képviselőházi irományok, 1931. X. kötet • 724-804. sz.

Irományszámok - 1931-727. A m. kir. miniszterelnöknak az 1934/35. évi hivatalos statisztikai munkaterv tárgyában az országgyűlés elé terjesztett jelentése

134 727. szám. (33. sz, m. folytatás.) Utasítás a túloldali rovatok kitöltésére. 1. A szarvasmarhák összeírásánál az eddigi számszerint való besorozás helyett a fajták szerinti csoportosítás az irá-nyadó. E célból a simmentháli rovat alá veendők nemcsak a pirostarkaszínű, hanem a zsemlye- és fehérszínű simmentháli szarvasmarhák is. (A simmentháli szarvasmarhák egyes helyeken bonyhádi név alatt ismeretesek, — tehát ezek is ezen rovatba veendők fel.) Ellenben a pirostarkaszínű hollandi és wilstermarschi, továbbá a piros schorthorn szarvasmarhák az egyéb fajták alá veendők. 2. A sertések összeírásánál a zsírsertések rovatába veendők fel a mangalicák és ezekkel keresztezett egyéb zsírtermelésre hizlalni szokott fajták, a hússertések rovatába pedig az összes angol fajták a bergshirei, yorkshirei, lincolnshirei stb. fajták. 3. A tény észapaállatok rovatainak kitöltése alkalmával a közhasználatra szolgáló apaállatoknak azok tekintendők, melyeket az 1894 : XII. t.-c. 29. §. alapján a járási mezőgazdasági bizottság megvizsgálván, tenyésztésre alkalmasaknak talált s arról tenyésztési igazolványt állított ki. 4. Egyéb bika, mén, kan, kos fogalma alá azok a felnőtt him állatok tartoznak, melyek tenyésztésre nem használtatnak. Ilyenek a tenyésztésből kiselejtezett, iga alá yont vagy hizlalás alá fogott stb. felnőtt him állatok. 5. A községek használatába bocsátott állami mének, melyek bár csak a fedeztetési idény alatt vannak a községek területén, a közhasználatú tenyészmének rovatába veendők azon községeknéL melyek fedeztetési állomásokat képeznek s ennek következtében az ily mének nem tüntetendők fel azon állami méntelepek székhelyén is, ahova mint telepállomány tartoznak. 6. Hidegvéré mindaz a lóanyag, amelynél a hidegvérű küllem (nagy fej, nagy pata, dupla vágott far, csűdökön hosszú szŐrezet) szemmel láthatólag megvan. Az úgynevezett keresztezések (hideg és melegvérű keresztezés) a hidegvérűekhez számítandók. Kétes esetekben legcélszerűbb a községi elöljáróság véleményét kikérni, mert ez olyan esetben is adhat felvilágosítást, amikor szemmel csak a legjártasabb egyén tudja megállapítani, hogy az egyedben hidegvér van-e.