Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.
Irományszámok - 1931-713. A képviselőház közigazgatási és közjogi bizottságának együttes jelentése "a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930:XVIII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról" szóló 709. számú törvényjavaslat tárgyában
334 713. szám. költségvetés vitája tizennégy napnál tovább nem tarthat. Az általános vita legfeljebb két napig tarthat; az általános vita második napján a tárgyalásra szánt idő utolsó órájában határozni kell abban a kérdésben, hogy a közgyűlés a részletes vita során a költségvetés egyes fejezeteinek tárgyalására mennyi időt kíván fordítani. A részletes vita idejéből négy napot az üzemek költségvetésének megvitatására kell fordítani. Egyébként az idézett törvényhely rendelkezéseit a most említett határidők figyelembevételével megfelelően kell alkalmazni. 11. §. Az 1930: XVIII. t.-c. 51. §-ának (5) bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki: »A számszéki igazgató az általa végzett vizsgálatokról negyedévenkint — sürgős intézkedés szüksége esetében haladéktalanul •— jelentést tesz a főpolgármester útján a belügyminiszternek ; ezt a jelentést másolatban egyidejűleg a polgármesternek is megküldi, aki azt véleménynyilvánítás végett a pénzügyi szakbizottság elé terjeszti. A pénzügyi szakbizottság ezt a jelentést zárt ülésben tárgyalja. Aki a zárt ülés tárgyalásának anyagát bármely módon egészben vagy részben közzéteszi, amennyiben a cselekmény siilyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és három hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. A számszéki igazgató az általa végzett vizsgálatokról évenkint egyszer — a zárszámadás kapcsán — a törvényhatósági bizottság közgyűlésének is jelentést tesz.» 12. §. (1) A számszéki igazgató feladatkórének ellátásához szükséges személyzetet részben jogi, részben műszaki, részben könyvvizsgálói és részben számvevőségi képesítéssel rendelkező egyénekből kell összeállítani úgy, hogy a számszéki igazgató részére a székesfőváros gazdálkodása minden ágának megvizsgálására — a számszék feladatának ellátásához feltétlenül szükséges számban — elegendő szakértő álljon rendelkezésre. A számszék szervezetét, szolgálati eljárását és a tisztviselők szolgálati viszonyait a pénzügyminiszterrel egyetértően a belügyminiszter állapítja meg. (2) A számszék személyzete a székesfővárosi tisztviselőktől elkülönített létszámot alkot; ezt a létszámot és ennek az egyes fizetési osztályok közötti megoszlását — a polgármester meghallgatásával — a pénzügyminiszterrel egyetértően a belügyminiszter rendelettel állapítja meg. A számszéki igazgatót és az (1) bekezdésben említett személyzetet a belügyminiszter nevezi ki; velük szemben a szabályszerű elbánás alá vonás joga is a belügyminisztert illeti meg. (3) A számszéki igazgatót és az (1) bekezdésben említett személyzetet a székesfővárosi tisztviselőkre megállapított fizetési osztályokba kell sorozni és részükre az azonos fizetési osztályokba sorozott székesfővárosi állásoknak megfelelő járandóságokat kell megállapítani. A számszéki igazgató a tanácsnokokkal egyenlő fizetési osztályba, a többi tisztviselők pedig fokozatosan alacsonyabb fizetési osztályokba tartoznak. A járandóságokat és a székesfővárosi nyugdíjszabály rendelet szerint járó ellátási díjakat, valamint a szám szék dologi kiadásait a székesfőváros viseli. (4) A számszék feladatkörének ellátásához szükséges irodai, továbbá altiszti és szolgai személyzetet — a polgármester meghallgatásával — a főpolgármester rendeli ki. A beosztás tartama alatt ezzel a személyzettel kizárólag a számszéki igazgató rendelkezik. . (5) Az 1930: XVIII. t.-c. 51. §-ának (e) bekezdése és 57. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti. 13. §. Az 1930: XVIII. t.-c. 58. §-ának helyébe a következő szöveg lép: »7. Központi és kerületi közigazgatás. (1) A fogalmazói karhoz tartozó tisztviselők közül:
