Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-713. A képviselőház közigazgatási és közjogi bizottságának együttes jelentése "a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930:XVIII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról" szóló 709. számú törvényjavaslat tárgyában

713. szám. 327 az együttes bizottság 17-re emelte fel. Ugyancsak a (4) bekezdés végére szükségesnek találta az együttes bizottság olyan rendelkezés felvételét is, hogy az ellenőrző bizottság ülésére meghívott tisztviselők a bizottság ülésein megjelenni és felhívásra az ügykörükbe tartozó szakkérdésekben felvilágosítást adni kötelesek. Ugyanezt a bekezdést kiegészítette az együttes bizottság azzal a rendelkezéssel is, hogy az ellenőrző bizottság zárt ülésben tárgyal és hogy üléséről csak a bizottság elnöke adhat ki közleményt. Végül az együttes bizottság a szakasz végére új (10) bekezdést illesztett, amelybe azt a rendelkezést vette fel, hogy a belügyminiszter a főpolgármester kivételes jogkörének megszűnte után a tervezet végrehajtásáról az országgyűlésnek jelentést tenni köteles. Ennek, a rendelkezésnek a felvételét az együttes bizottság a főpolgármesternek az autonómiát korlátozó jogkörére való tekintettel a miniszteri felelősség szempontjából találta szükségesnek. A 28. (régi 26.) §-hoz. Abból kifolyólag, hogy a törvényjavaslatnak az együttes bizottság által módosított szövege az 1. §. (2) bekezdésében az 1930: XVIII. t.-c. 9. §-ának a főpolgármester képviseleti átalányára vonatkozó (2) bekezdését hatálytalanította, valamint, hogy az 5. §. (e) bekezdése az 1930: XVIII. t.-c. 33.' §-ának (e) bekezdésével szervezett bizottságban a főpolgármester elnöklési jogát megszüntette ; szükségessé vált annak kimondása, hogy a törvényjavaslat most említett rendelkezései csak akkor lépnek hatályba, amikor e törvény életbelépése idejében működő — tehát még a régi alapon, megvá-. lasztott — főpolgármester megbízása véget ért. Ezt a természetszerű kiegészítő rendelkezést vette fel az együttes bizottság az eredeti szöveg (1) bekezdésébe. Kiegészítette továbbá az együttes bizottság ezt a bekezdést azzal is, hogy a 12. §. életbelépése időpontjának a megállapítási jogát a* belügy miniszterre bízta. A 12. §. ugyanis a székesfővárosi számszék új szervezetéről rendelkezik, amelyet nem lehet mindjárt a törvény életbelépésével egyidejűleg átalakítani. g A (3) bekezdést kiegészítette az együttes bizottság azzal a rendelkezéssel, hogy a törvényhatósági bizottság újjászervezése után új választás alá eső főtisztviselőket abban az esetben, ha őket újból nem választották meg, ideiglenesen csak szolgálatonkívüli viszonyba kell helyezni és őket szabályszerű elbánás alá vonni csak akkor lehet, amikor a törvény 2. §-ának életbelépése előtt kapott megbízatásuk ideje lejárt ; ennek az időpontnak a bekövetkezéséig teljes illetményeiket kapják, pótlékaikat azonban nem lehet tovább folyósítani. Ez a rendelkezés teljesen megfelel az alaptörvény 101. §-a (3) bekezdésében foglalt rendelkezésnek. Kifogásolta végül az együttes bizottság a szakasz (5) bekezdését, amely a törvény életbelépésekor hivatali szolgálatban álló árvaszéki elnököt élethossziglan megválasztottnak jelenti ki. Az együttes bizottság ezt a rendelkezést elvi szempontból nem találta helyesnek és ezért úgy határozott, hogy a szakasz eredeti szövegének (5) bekezdése töröltessék és hogy ehhez képest a (3) bekezdés elején megjelölt új választás alá eső főtisztviselők közé az árvaszéki elnök is vétessék fel. Mindezek alapján a közigazgatási és közjogi bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy a törvényjavaslatot úgy általánosságban, mint az előadott módosításokkal, a mellékelt szövegezésben részleteiben is elfogadni, tárgyalására nézve pedig a sürgősséget kimondani méltóztassék. Kelt Budapesten, a képviselőház közigazgatási és közjogi bizottságának 1934. évi február hó 15-ik napján tartott együttes ülésében. Scitovszky Béla s. h., Niamessny Mihály s. k., az együttes bizottság elnöke. az együttes bizottság előadója.