Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.
Irományszámok - 1931-713. A képviselőház közigazgatási és közjogi bizottságának együttes jelentése "a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 1930:XVIII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosításáról" szóló 709. számú törvényjavaslat tárgyában
324 713. szám. jogi képesítésük van, valamint az olyan jogi képesítésű tisztviselőket, akiket nem az ideiglenes alkalmazottak létszámából kíván a fogalmazói karba kinevezni, csak a főpolgármester hozzájárulásával nevezheti ki.« Az eredeti szöveg ugyanis félre^ értésekre adhatott volna alkalmat abban a vonatkozásban, hogy ez a rendelkezés az összes főiskolai képesítéshez kötött állásokra vonatkozik és ezért az együttes bizottság szükségesnek tartotta annak kifejezett megemlítését, hogy a főpolgá:r> mester hozzájárulása csupán a fogalmazói karba történő kinevezéseknél kívántatik meg. így van összhangban a szöveg azzal a helyzettel, hogy a főpolgármester kinevezési joga az együttes bizottság által keresztül vitt változtatások szerint a főiskolai képesítéshez kötött kezdő állások közül csakis a fogalmazói karra szorítkozik. ,A 14. (fégi 12.) §-hoz. E szakasz végére új (2) bekezdésként a bizottság a következő szöveget iktatta be : »(2) Az 1930 : XVIII. t.-c. 101. §-ának (e) bekezdése hatályát veszti.« Ezt azért vette fel az együttes bizottság, mert szakszempontból feltétlen szükségesnek tartja a számszék vezetőire nézve a jogi képesítés megkövetelését. Egyébként is a képesítés alóli felmentésre vonatkozólag szükség esetében kielégítő rendelkezést tartalmaz az 1883 : 1. t.-c. 31. §-a. Az új (2) bekezdés felvétele folytán természetszerűleg a szakasz eredeti szövege (1) bekezdés sorszámot kapta. A 15. (régi 13.) §-hoz. Az együttes bizottság a szakasz (1) és (2) bekezdését törölte, mert önkormányzati szempontból helyesebbnek tartotta azt, hogy a választás alá tartozó összes tisztviselőket a kijelölő választmány jelölje ki. Ennek a szakasznak az elejére külön (1) bekezdésként az együttes bizottság a következő szöveget vette fel : (i) Az 1930 : XVIII. t.-c. 60. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép : »A kijelölő választmányt a szükséghez képest közvetlenül a választást megelőzően kell megalakítani; tagjainak megbízatása a kijelöléssel minden esetben véget ér.« Ez felel meg az 1930 : XVIII. törvénycikk életbelépése előtti állapotnak és így alakult a gyakorlat a többi törvényhatóságoknál is. '• .A 16. (régi 14.) §-hoz. Az (1) bekezdésnél az együttes bizottság helyesebbnek tartotta azt, hogy a helyettesítés joga ne a belügyminiszterre, hanem a főpolgármesterre ruháztassék ; félreértések elkerülése végett szükségesnek tartotta továbbá annak kimondását is, hogy a helyettesítés csakis a székesfőváros tisztviselői közül történhetik. A szöveget ennek megfelelően alakította át. A 17. (régi 15.) §-hoz. Az (1) bekezdés ötödik sorában előforduló »9. §-a« szavakkal kezdődő szövegrészt a bekezdés végéig az együttes bizottság törölte és helyébe a következő szöveget vette fel: »12. §. (1) bekezdésében említett egész személyzetére is alkalmazni kell«. Ez felel meg ugyanis a 12. §. új szövegezésének. A 18—20. (régi 16^-18.) §-okat az együttes bizottság változatlanul fogadta el. A 21. (régi 19.) §-hoz. Az (1) bekezdés első mondatában az együttes bizottság kifogás tárgyává tette, hogy a törvényjavaslat eredeti szövege a törvényhatósági bizottság tetszésére bízta azt, hogy az üzemi szabályzatban a nem kereskedelmi társaság alakjában működő üzemeknél üzemi választmányt szervezzen-e vagy sem. Az üzemi választmány fontosságára való tekintettel az együttes bizottság helyesebbnek találta, hogy —- eltekintve a rokoacélú vagy hasonló természetű üzemektől, amelyek mellett közös üzemi választmány működik, —• kötelezően legyen előírva az. hogy minden üzemnél üzemi választmány szerveztessék. Erre való tekintettel az (1) bekezdés első mondatának végén az együttes bizottság a »szervezhet« szó helyébe a »szervez« szót tette. •".A {2) bekezdés helyébe az együttes bizottság egészen új szöveget illesztett be. A törvényjavaslat eredeti szövege és az új szöveg között három különbség van.
