Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-711. Törvényjavaslat a kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868:VI. törvénycikk némely rendelkezésének módosításáról

310 711. szám. állapítja meg akként, hogy a budapesti kamaránál mindegyik választói csoport tizenkettő-tizenkettő, a vidéki kamaráknál nyolc-nyolc rendes tagot választ és elhatárolásának megállapítása a rendeleti szabályozás előkészítése során tüzetes megbeszélés tárgya lesz. A választás módját a választási szabályzat fogja szabályozni, amelyet miként eddig is, mindegyik kamara részére annak meghallgatásával a kereskedelemügyi miniszter rendelettel fög megállapítani. A választási szabályzatban ilyképpen figyelembe vehetők lesznek azok az eltérések, amelyek az egyes kamarák kerületében az ipar és kereskedelem helyzete tekintetében jelentkeznek és a választási szabályzat megalkotásánál is mérlegelendők. Gyakran előfordul, hogy a kamarák szakosztályainak halasztást nem tűrő ügyekben sürgősen kell véleményt nyilvánítaniok. Ilyen esetekben technikai szempontokból sem lehet kívánni azt, hogy az osztályok ülésein a vidéki kamarai rendes tagok is részt vegyenek, hanem meg kell elégedni azzal, hogy az osztályok megbeszéléseibe csupán azok a rendes tagok vonassanak be, akiknek telepük a kamara székhelyén van. Ezt a törvényjavaslat kifejezetten lehetővé teszi. A levelező tagságot és a tagok jogállását a törvényjavaslat változatalnul fenntartja és az eddigi rendelkezéseket csak néhány oly elv megállapításával egészíti ki, amelyek a gyakorlatban törvényi rendelkezés nélkül eddig is érvényesültek. Ilyen elv, hogy a levelezőtagokat mindegyik kamarán belül az elnöki tanács által javaslatba hozott egyének közül a kamara közgyűlése választja, továbbá, hogy a levelezőtagot az osztályokba is be lehet osztani. Önként értetődik, hogy a levelezőtag osztályba beosztása esetén az osztálynak ülésein is csak tanácskozási joggal, szavazási jog nélkül vehet részt, ugyanúgy, mint a kamara közgyűlésén. Üj rendelkezése ellenben a törvényjavaslatnak az, amely a levelezőtagok számát korlátozza és pedig olyképpen, hogy számuk nem haladhatja meg a rendes tagok számát. Ez a rendelkezés azért szükséges, mert eleve útját kell vágni annak, hogy a levelezőtagok száma túlszárnyalja a rendes tagok számát, ami nemcsak az ügymenet szempontjából volna hátrányos, de a rendes tagság jelentőségét is csökkenthetné. A 2. §-hoz. Annak következtében, hogy a törvényjavaslat 1. §-a a kamarák tagjainak beltagokra és kültagokra tagozódását megszünteti, ezt a változtatást a törvény összes szakaszain végig kell vezetni. Ez iránt a 2. §. rendelkezik, amely az említett okból egyszersmind a törvény 9. §-a első bekezdésének b) pontját, ugyanennek a szakasznak második bekezdését, továbbá 10., 11. és 12. §-ait hatályon kívül helyezi. A 3. §-hoz. Ennek a szakasznak első három bekezdése csupán szövegezési módosításokat tartalmaz a törvény, 13. §-ával szemben, az abban foglalt rendelkezések érdemének érintése nélkül. A szakasz negyedik bekezdésében nyer külön kifejezést a kamara elnökének a kamara működését irányító és a kamara képviseletére vonatkozó egyébként szorosan az elnöki tisztség természetéből folyó jogköre. A szakasz ötödik bekezdése rendelkezik a kamara elnöki tanácsáról, amely a kamara elnökéből, két alelnökéből és főtitkárából áll. A legtöbb kamaránál törvényi rendelkezés nélkül eddig is működött ilyen elnöki tanács, amelynek feladata volt egyebek között a kamarai közgyűlések elé terjesztendő ügyek előkészítése is. A kamarák életében szükségesnek bizonyult az elnöki tanács megalakítása és működése. Ennek a szükségnek kíván a törvényjavaslat megfelelni az elnöki tanács felállításával. A á. §-hoz. A szakasz a törvény 14. § ának rendelkezéseit csupán a szövegezés szabatossága érdekében módosítja.