Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-711. Törvényjavaslat a kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868:VI. törvénycikk némely rendelkezésének módosításáról

30.6 711. szám* 2. §. Az 1868: VI. törvénycikk 6. §-ának első bekezdésében a »bel-, kül­tagok« szavak helyébe a »rendes tagok« szavak, 9. §-ának első bekezdésében a »beltaggá« szó helyébe a »rendes taggá« szavak, 22. §-ában a' »beltag« szó helyébe a »rendes tag« szavak lép­nek. A 9. §. első bekezdésének b) pontja, ugyanennek a szakasznak má­sodik bekezdése, továbbá a 10., 11. és 12. § ok hatályukat "vesztik. 3. §. Az 1868: VI. törvénycikk .13. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: A kamara élén az elnök és két alelnök áll. A kamara elnökét a rendes tagok a maguk köréből öt évre választják. A kamara mindegyik osztálya az osztály rendes tagjai közül Öt évre vá­lasztja a maga elnökét. Mindegyik osz­tály elnöke egyszersmind a kamara alelnöke. Mindegyik osztály elnökének helyettesítésére ugyancsak Öt évre szó­lóan egy-egy osztályalelnököt is választ. Az elnököt akadályoztatása esetében havonkint váltakozó sorrendben az alelnökök helyettesítik. 'Az elnök irányítja a kamara műkö­dését és a kamara főtitkárával együtt képviseli a kamarát hatóságokkal és harmadik személyekkel szemben. A kamara elnöke, alelnökei és főtit­kára alkotják a kamara elnöki tanácsát. 4. §. Az 1868 : VI. törvénycikk 14. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek : Az elnököt és az alelnököket (osztály­elnököket) állásukban a kereskedelem­ügyi miniszter erősíti meg. Ha az elnöki tisztség vagy Valamelyik alelnöki tiszt­ség megüresedik, a választási időszak hátralévő tartamára a 3. §. rendelkezé­séinek figyelembevételével póválasztást kell tartani. 5. §. Az 1868: VI. törvénycikk 16. §-á helyébe a következő rendelkezések lépnek >Z , • ; Azokat az ügyeket, amelyekben a kamara véleményét nyilvánítani hiva­tott, az osztályok mindegyike meg­beszélés tárgyává teheti, azok tekinte­tében állást foglalhat. Ezeket az ügye­ket előzően a kamara elnöki tanácsá­nak meg kell beszélnie és az osztályban leendő tárgyalásukat elő kell készítenie. Kamarai határozatot csak a két osz­tály rendes tagjaiból álló közgyűlés hozhat. Amennyiben a kamara közgyűlése valamelyik osztály álláspontjával meg nem egyező határozatot hozott, a ka­mara az osztály kívánságára annak ál­láspontját különvéleményként indoko­lásával együtt közölni köteles az ille­tékes hatóságokkal. Ha a kamara ügy­rendje értelmében az osztályokon belül szakcsoportok is működnek és a szak­csoport álláspontja eltér az osztály ál­láspontjától, a szakcsoport álláspontját a közgyűlésen ismertetni kell és azt a szakcsoport kívánságára, mint külö-> véleményt, a kamara állásfoglalásával együtt a megkereső hatóság elé kell terjeszteni. Az osztály elhatározásait és az ezek­ről szóló iratokat az osztály elnöke (al­elnöke) a» kamara vezető tisztviselőjé­vel vagy ennek helyettesével együtt írja alá. 6. §. Az 1868: VI. törvénycikk 17. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: A kamara a felmerülő szükség sze­rint tartja közgyűléseit. A kamarai rendes tagok egynegyede a megbeszé­lendő tárgy megjelölésével bármikor kérheti a közgyűlés összehívását. írás­ban előterjesztett kérelmükre az elnök (alelnök) a közgyűlést nyolc nap alatt a kérelem előterjesztésétől számított har­minc napnál nem későbbi időre egybe­hívni köteles. Az osztályok a felmerülő szükség sze­rint tartják üléseiket. Az osztály tagjai egynegyedének írásban előterjesztett kérelmére az osztály elnöke (alelnöke) az osztályülést nyolc nap alatt a ke're­lém előterjesztésétől számított har minc napnál nem későbbi időre egybe­hívni köteles*­A közgyűlések, valamint az "sztály­ülések napirendjén szereplő c'Mésrl?

Next

/
Oldalképek
Tartalom