Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.
Irományszámok - 1931-710. Törvényjavaslat a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati rendtartásáról
2% 710. szám. elveket megfelelően alkalmazni kell. így rendelkezett egyébként a tengeri magánjogról dr. Nagy Ferenc által egykor készített törvényjavaslat 27. §-a is. Ki kell még emelnem, hogy a tengerészrendtartás rendelkezéseit a tengeri kereskedelmi hajó személyzetének jogviszonyaira akkor is alkalmazni kell, amikor a hajó belvízen, illetőleg folyamokon is jár. Különösen a Dunára tekintettel szükséges ezt kimondani, mert ily világos rendelkezés hiányában könnyen támadhatna kétség, vájjon a belvízen, illetőleg folyamon átjáró tengeri hajó személyzetének jogviszonyaira mily jogszabályokat kell alkalmazni. Nem áll ez a rendelkezés a tenger jog területén analógia nélkül, mert már a hajóösszeütközésekre, továbbá a tengeri segélynyújtásra és mentésre nézve létrejött, az 1913 : 1. törvénycikkbe becikkelyezett brüsszeli egyezmények is a tengerjogi egyezményi rendelkezéseket kiterjesztik tengeri hajóknak belvízi hajókkal való Összeütközésére, tehát tengeren vagy belvizeken lejátszódó eseményekre is. Lehetetlen volna annak kimondása, hogy a tengeri hajók személyzetének jogviszonyaira más jogszabályok érvényesülnek attól a pillanattól kezdve, amikor a tengeri hajó belvízre, valamely folyamra fut be és az idevonatkozó jogszabályoknak egységeseknek kell lenniök, tekintet nélkül arra, hogy a tengeri hajó tengeren vagy belvízen jár, vagyis a törvény alkalmazása szempontjából a döntő kritérium az, hogy a hajószemélyzetnek tengeri és nem belvízi kereskedelmi hajó hajószemélyzetének kell lennie. Egyrészről az idézett lajstromozási szabályoknak, másrészről a belvízi hajók tekintetében, amelyek az ország területén vagy azon kívül levő belvízen járnak, az 1927 : IX. törvénycikk rendelkezéseinek egybevetése alapján a tengeri hajó, másrészről a belvízi hajó fogalmi elhatárolása könnyen lehetséges. Ha tehát a tengeri hajó belvízen is jár, ez nem változtat azon, hogy a tengeri hajó személyzetének jogviszonyaira ennek a törvénynek rendelkezései alkalmaztassanak. Ez nem jelenti azt, hogy a belvizekre a tengeri jog szabályait kell már most alkalmazni, amint az például fennáll a Scheide folyamra, amely Antwerpenig teljesen a tengeri jog szabályai alá van vetve vagy ahogy például a hollandi kereskedelmi törvény 748. cikke rendeli, amely a külföldre menő vagy külföldről jövő hajókra a tengeri jogot a belvizeken is alkalmazza (1. még az 1908. február 10-iki belga törvényt, amely a tengerjogot a belvízi hajókra bizonyos kivételekkel alkalmazza, továbbá az olasz és a román kereskedelmi törvényeket, amelyek a belvízi hajózást a tengeri hajózással azonosították), — de jelenti azt, hogy a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének a jelen törvényjavaslatban felölelt jogviszonyaira ennek a tengerészrendtartásnak rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha ez a magyar tengeri kereskedelmi hajó folyamon is jár. A 3. §-hoz. A hajószemélyzet tagjainak felsorolásánál a törvényjavaslat lényegében azokból az elvekből indul ki, amely elvek a magyar tengerészeti hatóság 1.271/1896. szám alatt kiadott körrendeletében foglaltattak. Ösi tengeri szabály, hogy a hajószemélyzet élén a hajóparancsnok áll. A szorosan vett hajószemélyzeten felül a modern tengerhajózásban előfordul, hogy a hajón nem csupán a hajótulajdonos, illetőleg a hajóparancsnok által alkalmazott személyek teljesítenek funkciókat, hanem mások által alkalmazott személyek is ; ezekre nézve ki kellett mondani, hogy ezek nem tagjai a hajószemélyzetnek s nem tekinthetők hajószolgálatban állóknak, ezek szolgálati jogviszonyai tekintetében tehát nem nyernek alkalmazást a tengerészrendtartás rendelkezései, minthogy e jogviszonyok az általános magánjog alá tartoznak. A 4—7. §§-ohhoz. Ezek a rendelkezések a tisztikar, a hajólegénység, a segédszolgálatos személyzet képesítésére, rang viszonyaira, főként alkalmazásának előfeltételeire tartalmaznak egyes olyan rendelkezéseket, amelyeket fontosságuknál fogva célszerű magában a törvényben rendezni, kiemelve a 110. §. értelmében
