Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-710. Törvényjavaslat a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati rendtartásáról

276 710. szám. rülmény, hogy a hajótulajdonos uta­sítására cselekedett, őt az említett többi »személyek irányában fennálló fe­lelősség alól fel nem menti. Hajótanács. 92. §. A hajóparancsnok a tiszti­kar tagjaiból hajótanácsot alakít ; a tanácsba a hajószemélyzet más tapasz­talt tagjait is bevonhatja. A hajótanács véleményét — ameny­nyiben lehetséges •—• a hajóparancsnok tengeri szerencsétlenség esetében, to­vábbá minden fontos, a szokásoktól eltérő hajózási műveletnél, különö­sen a hajó vagy a hajórakomány megmentése és fenyegető kártól meg­óvása, a lobogó tiszteletét sértő vala­mely cselekmény, járvány kitörése, továbbá nagyobb fegyelemsértés vagy bűncselekmény elkövetése esetében, hajókölcsön felvétele, a rakomány elzálogosítása vagy felhasználása előtt, végül a jelen törvényben külön meg­határozott eseten felül (73. §.) egyéb olyan esetben is kikérheti, amelyben a gyakorlott tengerésztársak tudása, tapasztalata, tanácsa kívánatos. A hajótanács véleményét lehetőleg jegyzőkönyvbe kell foglalni. A hajótanács véleménye a hajó­parancsnokot nem köti, és a felelős­ség alól sem menti fel. II. FEJEZET. Büntető rendelkezések. ­Tengeri kihágások. 93. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő a hajószemélyzet tagja: 1. ha a szolgálati könyv vagy az ideiglenes tengeri utazási engedély ki­állítására, az abba való bejegyzésre vagy a hajószolgálati szerződésre vo­natkozó valamely fontos tényt elferdít vagy elhallgat vagy valótlanságot állít a végből, hogy a szolgálati könyvet vagy az ideiglenes tengeri utazási en­gedélyt kiállító hatóságot (5. §.), ille­tőleg a hajóparancsnokot tévedésbe ejtse; 2. szerződése ellenére szándékosan nem áll szolgálatba ; 3. oly időre szerződik hajószolgálatra, amely időre előbb kötött hajószolgá­lati szerződés által már kötve van; 4. az előfordult eseményekről meg­teendő jelentésnél való közreműködést (37. és 80. §.) jogos ok nélkül meg­tagadja ; 5. a hajószolgálatból megszökik ; 6. a hajószemélyzet tagjának szöké­séről tudomása ellenére nem tesz jelen­tést a hajóparancsnoknak; 7. a hajószolgálatban külföldi állam sérelmére árut csempész. A szökevény köteles a nyomozással s a hajóra visszaszállítással felmerült költségeket, valamint azt a kárt is megtéríteni, amelyet szökése folytán a hajótulajdonos (nemtulajdonos hajó­vállalkozó, főbérlő) szenved. Ezek ki­elégítésére szolgál elsősorban a szöke­vénynek a szökés pillanatáig megszol­gált bére. A megszolgált bérnek a szö­kés által okozott költségek és károk kielégítése után fennmaradt része a tengerészek segélyalapja javára esik. 94. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig terjedhető elzárással büntetendő a hajóparancsnok, ha 1. a személyzeti jegyzékbe vagy a szolgálati könyvbe hamis adatot je­gyez be, bejegyzendő adatot kihagy vagy a bejegyzés tekintetében valódi tényt elferdít vagy elhallgat vagy va­lótlan tényt állít abból a célból, hogy a m. kir. tengerészeti hivatalt téve­désbe ejtse; 2. születésnél vagy halálesetnél a megszabott jegyzőkönyv felvételéről és elküldéséről vagy a hagyaték leltáro­zásáról és megőrzéséről, valamint az elhunyt tárgyainak és járandóságainak

Next

/
Oldalképek
Tartalom