Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-710. Törvényjavaslat a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati rendtartásáról

274 710. szám. négy óra alatt hajókáróvást köteles tenni, ha útközben a hajót, hajón levő személyt vagy a rakományt érdeklő valamely rendkívüli esemény fordult elő, különösen, ha rakományt tengerbe kellett dobni, vagy ha erőhatalom foly­«, tán vagy más okból a hajót vagy a rako­mányt kár érte, vagy ha a hajótulajdonos felelősségének megállapítása céljából az 1931 : IV. törvénycikkbe becikkelye­zett, a tengeri hajók tulajdonosának felelősségére vonatkozólag Brüsszel­ben 1924. évi augusztus hó 25. napján kelt egyezmény vagy más tengerjogi szabály értelmében hajótörés, baleset, közös vagy részleges hajókár okából vagy más okból becslési eljárásra van szükség. A m. kir. konzulátus ilyen esetben a tényállásra vonatkozóan tanúkat hallgathat ki s ha attól lehet tartani, hogy a tanú a bíróság vagy egyéb hatóság előtt nem lesz kihallgatható, a tanút vallomására meg is esketheti. (37. §.) Születésről, halálesetről jegyzőkönyv fel­vétele. 81. §. Ha a hajószemélyzet tagja vagy más személy a hajón meghal, köteles a hajóparancsnok az erre nézve fennálló jogszabályok értel­mében a halálesetről jegyzőkönyvet felvenni és a jegyzőkönyv tartalmát a hajónaplóba szószerint bevezetni. Ugyanez áll a magyar tengeri hajón utazás közben előforduló születésekre is. A hajóparancsnok köteles a halál­esetről a fennálló jogszabályok értel­mében felvett jegyzőkönyvet s az esetleg maradt végrendeletet a leg­közelebbi m. kir. konzulátusi hiva­talnak vagy a m. kir. tengerészeti hivatalnak, mihelyt kikötőbe ér, nyom­ban megküldeni. Amennyiben az elhunytnak hagya­téka van a hajón, a hajóparancsnok köteles annak leltározásáról és megőrzé­séről gondoskodni. A leltározást két tengerésztiszt vagy két más hitelt ér­demlő személy jelenlétében kell foga­natosítania. Kikötőbe érkezés után kö­teles •— amennyiben más rendelkezés nem tétetett — a hagyatéki tárgya­kat, a romlás veszélyének kitett tár­gyakra esetleg foganatosított árverés folyamán befolyt összeget, továbbá a hajószemélyzet elhunyt tagjának fize­tés-, illetőleg bérhátralékát és esetle­ges egyéb járandóságát a leltárral együtt a legközelebbi m. kir. konzu­látusi hivatalnak átadni, illetőleg a m. kir. tengerészeti hivatalnak meg­küldeni. Ha a hajóparancsnok útközben meg­halt, a jelen §. szerint szükséges intéz­kedéseket reá vonatkozóan a hajópa­rancsnok helyettese teszi meg. A hajóparancsnok magánjogi jogköre. 82. §. A hajóparancsnok ebbeli minő­ségében az anyakikötőn kívüleső olyan helyen, amely a hajótulajdonosnak nem lakóhelye, vagy ahol ennek üz­leti telepe vagy képviselete nincs, külön felhatalmazás nélkül is fel van jogosítva arra, hogy a hajótulajdonos részére olyan ügyleteket kössön és jog­cselekményeket végezzen, amelyek a hajó karbantartására, felszerelésére vagy ellátására szolgálnak, ideértve ezeknek a szükségleteknek fedezésére kölcsön felvételét is; jogosítva van továbbá a hajón való fuvarozás tekintetében fuvarozási ügyleteket kötni, hajóselismervényt (connaisse­ment) (1931: VI. t.-c.) kiszolgáltatni. 83. §. A hajó eladására a hajóparancs­nok külön meghatalmazás nélkül az anyakikötőben vagy a hajótulajdonos lakhelyén, üzleti telepe helyén vagy ahol képviselete van, egyáltalában nem, másutt is csak végső szükség ese­tében s csak akkor van jogosítva, ha az eladás szükségességét a révhivatal, a kikötés helyén lévő m. kir. konzulátus, ilyennek hiányában az illetékes helyi hatóság megállapítja. Az eladásnak nyilvános árverésen kell történnie.

Next

/
Oldalképek
Tartalom