Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-710. Törvényjavaslat a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati rendtartásáról

262 710. szám. Szabadság. 34« §• Más szerződési megállapodás hiányában megszakítás nélkül eltöltött egyévi hajószolgálat esetében a tisztikar tagját évi kétheti, a hajószemélyzet többi tagját pedig évi ötnapi szabadságidő illeti meg. A szabadságidő alatt csupán a fizetés jár. A szabadság idejét a kölcsönös érdekek méltányos összeegyeztetése mellett a hajóparancsnokra a hajótulajdonos, a hajószemélyzet többi tagjára pedig a hajóparancsnok állapítja meg. Szolgálati érdekből a hajótulajdonos a hajóparancsnoknak, a hajóparancsnok a személyzet egyes tagjainak járó szabadságidőt megszakíthatja, vagy azt egészen, vagy részben a következő évre elhalaszthatja. Ha a szabadság, illetőleg annak elhalasztott része a következő évben sem adható meg, az elmaradt szabadságért a fizetés alapján számított pénzbeli kárpótlás jár. A hajószemélyzet tagja, amennyiben a hajóparancsnokra nézve a hajótulajdonos, a hajószemélyzet többi tagjára nézve pedig a hajóparancsnok megítélése szerint a hajószolgálat megengedi, rendkívüli szabadság kérésére is jogosult, ha igazolja, hogy magasabbrangú tengerészeti képesítés elnyerése végett vizsga kitűzését kérte, vagy családi vagy egyéb fontos okokból a szabadságra nélkülözhetetlen szükség van. A rendkívüli szabadság időtartamát s feltételeit a hajóparancsnokra nézve a hajótulajdonos, a hajószemélyzet többi tagjára nézve a hajótulajdonos megkérdezése után a hajóparancsnok állapítja meg. Tengeri veszélyek. 35. §. Hajótörés fenyegető veszélye, valamint más tengeri veszély, így különösen a hajó vagy a rakomány ellen intézett erőszakos támadás esetében is a hajószemélyzet tagja a hajó és a rakomány megmentésére vonatkozólag megparancsolt vagy szükséges segítőmunkát vonakodás nélkül, a legnagyobb önfeláldozással nyújtani köteles és a hajóparancsnok beleegyezése nélkül mindaddig, míg az maga is a hajón marad, a hajót el nem hagyhatja. Hajótörés alkalmával a személyek és podgyászuk mentéséről, valamint a hajó részei, felszerelési tárgyak és a rakomány biztonságba helyezéséről a hajóparancsnok utasításai szerint minden erejével gondoskodni és a mentési munkában a bér és az ellátás további élvezete mellett közreműködni köteles. Segélynyújtási és mentési jutalom. 36. §. Az 1913:1. törvénycikkbe becikkelyezett, a tengeri segélynyújtásra és mentésre nézve bizonyos szabályok egységesítése céljából Brüsszelben létrejött nemzetközi egyezmény értelmében valamely veszélyben levő hajó, a hajón levő tárgyak, valamint a fuvardíj és a viteldíj javára szolgáló, hasznos eredménnyel járt segélynyújtásért vagy mentő ténykedésért megillető jutalomból elsősorban le kell vonni a hajótulajdonos mentésre felhasznált hajójában beállott valóságos károsodást, a mentés készkiadásait, a hajótulajdonos egyéb valóságos kárát ; a fennmaradó összeg kétnegyecl részben a mentő hajó tulajdonosát, egynegyed részben a hajóparancsnokot, egynegyed részben a közreműködött személyzetet és pedig az utóbbiakat fizetésük (bérük) arányában illeti. Ez a rendelkezés nem érinti a hajószemélyzetnek az idézett nemzetközi egyezmény 9. cikke értelmében a mentésre vagy segélynyújtásra okot szolgáltató baleset alkalmával emberi élet mentésében közreműködött tagjait megillető jutalomdíjat. Eseményjelentésnél és hajókáróvásnál közreműködés. 37. §. A hajószemélyzet tagja köteles kívánatra az utazás közben előfor-