Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.
Irományszámok - 1931-709. Törvényjavaslat a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 19301:XVIII.törvénycikk egyes rendlekezéseinek módosításáról
226 709. szám. a tanácsnokokkal egyenlő fizetési osztályba tartozik. Azt, hogy a számszéknél rendszeresített egyéb állások mely fizetési osztályokba tartoznak, a pénzügyminiszterrel egyetértően a belügyminiszter állapítja meg." 11. §. Az 1930: XVIII. t.-c. 58. §-ának helyébe a következő szöveg lép: »/. Központi és kerületi közigazgatás. (í) A fogalmazói karhoz tartozó tisztviselők közül: a) a polgármestert, az alpolgármestereket, a tanácsnokokat, az árvaszéki elnököt és a tiszti főügyészt a törvényhatósági bizottság választja; b) a legalsó fizetési osztályba tartozó állást betöltő tisztviselőket a főpolgármester, a többieket pedig a polgármester nevezi ki. (2) Az egészségügy szolgálatában álló tisztviselők közül a tiszti főorvost a törvényhatósági bizottság választja, a tiszti és kerületi orvosokat, valamint az állatorvosokat a főpolgármester nevezi ki. (3) A műszaki szolgálatban álló tisztviselők közül a műszaki tanácsnokot a törvényhatósági bizottság választja, a többieket a polgármester nevezi ki. (4) A statisztikai hivatal igazgatóját és a főlevéltárost a törvényhatósági bizottság választja. (5) A számvevőség szolgálatában álló tisztviselők közül a főszámvevőt a törvényhatósági bizottság választja, a számvevőségi kar többi tagját a polgármester nevezi ki. (e) A pénztári, valamint az adóhivatali szolgálatban álló összes tisztviselőket a polgármester nevezi ki. (7) A polgármester nevezi ki, illetőleg alkalmazza a központi és kerületi igazgatás szolgálatában álló : a) mindazokat a tisztviselőket, akikről ennek a szakasznak (1)—(e) bekezdésében nincs rendelkezés; b) a segéd- és kezelőhivatalok egész személyzetét; c) minden más alkalmazottat (ideiglenes, havidíjas, napidíjas alkalmazottat, kerületi szülésznőket, altiszteket, szolgákat stb.). (s) A polgármestert és az alpolgármestereket állásukban a belügyminiszter előterjesztésére az államfő erősíti meg; amíg az államfő őket állásukban meg nem erősítette, az esküt le nem tehetik. Ha a választást közigazgatási bírósági panasszal támadták meg, a megerősítés iránt az államfőhöz csak a panasz elbírálása után lehet előterjesztést tenni. (9) Ha az államfő a megválasztott polgármestert, illetőleg alpolgármestereket állásukban nem erősítette meg, a választás érvénytelenné válik és a belügyminiszter leiratának kézbesítésétől számított 45 napon belül új választást kell tartani. (10) Azt, akit az államfő állásában nem erősített meg, az alatt az idő alatt, ameddig megbízatása a (11) bekezdés értelmében tartott volna, sem polgármesteri, sem alpolgármesteri állásra jelölni nem lehet. (11) A polgármester, az alpolgármesterek és a tiszti főügyész megbízatása hat évre, az összes többi tisztviselők megbízatása élethossziglanra szól. Ha a polgármester, az alpolgármesterek és a tiszti főügyész állása a hat évi megbízatás idejének lejárta előtt üresedik meg, a helyükbe megválasztott tisztviselők megbízatása addig tart, ameddig azoknak a tisztviselőknek a megbízatása tartott volna, akiknek a helyére megválasztották. (12) Azt, hogy az ideiglenes alkalmazottaknak, valamint azoknak az alkalmazottaknak a megbízatása, akik a tisztviselői létszámba nem tartoznak, mennyi időre szól, a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapítja meg. II. Intézetek, közintézmények, közművek és üzemek. (13) A székesfőváros összes közoktatási intézeteinek és intézményeinek