Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-709. Törvényjavaslat a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 19301:XVIII.törvénycikk egyes rendlekezéseinek módosításáról

226 709. szám. a tanácsnokokkal egyenlő fizetési osz­tályba tartozik. Azt, hogy a szám­széknél rendszeresített egyéb állások mely fizetési osztályokba tartoznak, a pénzügyminiszterrel egyetértően a bel­ügyminiszter állapítja meg." 11. §. Az 1930: XVIII. t.-c. 58. §-ának helyébe a következő szöveg lép: »/. Központi és kerületi közigazgatás. (í) A fogalmazói karhoz tartozó tisztviselők közül: a) a polgármestert, az alpolgármeste­reket, a tanácsnokokat, az árvaszéki elnököt és a tiszti főügyészt a törvény­hatósági bizottság választja; b) a legalsó fizetési osztályba tartozó állást betöltő tisztviselőket a főpolgár­mester, a többieket pedig a polgár­mester nevezi ki. (2) Az egészségügy szolgálatában álló tisztviselők közül a tiszti főorvost a törvényhatósági bizottság választja, a tiszti és kerületi orvosokat, valamint az állatorvosokat a főpolgármester ne­vezi ki. (3) A műszaki szolgálatban álló tiszt­viselők közül a műszaki tanácsnokot a törvényhatósági bizottság választja, a többieket a polgármester nevezi ki. (4) A statisztikai hivatal igazgatóját és a főlevéltárost a törvényhatósági bizottság választja. (5) A számvevőség szolgálatában álló tisztviselők közül a főszámvevőt a tör­vényhatósági bizottság választja, a számvevőségi kar többi tagját a pol­gármester nevezi ki. (e) A pénztári, valamint az adóhiva­tali szolgálatban álló összes tisztviselő­ket a polgármester nevezi ki. (7) A polgármester nevezi ki, illető­leg alkalmazza a központi és kerületi igazgatás szolgálatában álló : a) mindazokat a tisztviselőket, akik­ről ennek a szakasznak (1)—(e) bekez­désében nincs rendelkezés; b) a segéd- és kezelőhivatalok egész személyzetét; c) minden más alkalmazottat (ideig­lenes, havidíjas, napidíjas alkalmazot­tat, kerületi szülésznőket, altiszteket, szolgákat stb.). (s) A polgármestert és az alpolgár­mestereket állásukban a belügyminisz­ter előterjesztésére az államfő erősíti meg; amíg az államfő őket állásukban meg nem erősítette, az esküt le nem tehetik. Ha a választást közigazgatási bírósági panasszal támadták meg, a megerősítés iránt az államfőhöz csak a panasz elbírálása után lehet előter­jesztést tenni. (9) Ha az államfő a megválasztott polgármestert, illetőleg alpolgármeste­reket állásukban nem erősítette meg, a választás érvénytelenné válik és a belügyminiszter leiratának kézbesíté­sétől számított 45 napon belül új vá­lasztást kell tartani. (10) Azt, akit az államfő állásában nem erősített meg, az alatt az idő alatt, ameddig megbízatása a (11) be­kezdés értelmében tartott volna, sem polgármesteri, sem alpolgármesteri ál­lásra jelölni nem lehet. (11) A polgármester, az alpolgármes­terek és a tiszti főügyész megbízatása hat évre, az összes többi tisztviselők megbízatása élethossziglanra szól. Ha a polgármester, az alpolgármesterek és a tiszti főügyész állása a hat évi meg­bízatás idejének lejárta előtt üresedik meg, a helyükbe megválasztott tiszt­viselők megbízatása addig tart, amed­dig azoknak a tisztviselőknek a meg­bízatása tartott volna, akiknek a he­lyére megválasztották. (12) Azt, hogy az ideiglenes alkalma­zottaknak, valamint azoknak az al­kalmazottaknak a megbízatása, akik a tisztviselői létszámba nem tartoznak, mennyi időre szól, a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapítja meg. II. Intézetek, közintézmények, közmű­vek és üzemek. (13) A székesfőváros összes közokta­tási intézeteinek és intézményeinek

Next

/
Oldalképek
Tartalom