Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-697. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése rágalmazás vétségével gyanúsított Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

206 697. szám. 697. szám. V A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése rágalmazás vétségével gyanúsított Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőház ! A budapesti kir. főügyészség 11.411/1933. f. ü. szám alatt alatt Peyer Károly országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a budapesti kir. büntető járásbíróság B. IX. 43.922/9—-1931. számú megkeresése szerint vitéz Csik László feljelentést tett nevezett képviselő ellen azért, mert Budapesten 1931. évi október hó 1. napján az Országos Társadalombiztosító Intézet elnökségének rendes ülésén őrá vonatkoztatva a következő kijelentéseket tette: »Kéri, hogy dr. vitéz Csik László ellen orvosi választott bírósági eljárás indíttassák meg . . . megítélése szerint ugyanis ebben az esetben alkalmazható működési szabályzatnak az a rendelkezése, hogy választott bírósági eljárásnak van helye, ha az orvos teendőinek ellátására erkölcsileg, vagy orvos-etikailag alkalmatlanná válik, vagy magatartásával a szolgálat érdekeit sérti. . . nevezett nagyon jól tudta, hogy Reisz Móric az elnökség tagja, hiszen alkalma volt hivatalosan is érintkeznie az elnökségi tag úrral. Egyébként pedig nagyon jól tudja az egész elnökség, hogy dr. vitéz Csik László az önkormányzat ellen a legnagyobb ellenszenvvel viseltetik. Meggyőződése, hogy tegnapi magatartásával nemcsak esetleg Reisz Móric ellen érzett gyűlöletének, hanem az önkormányzat elleni gyűlöletének is kifejezést adott, amely érzületének egyébként már többször is tanújelét adta. Ügy véli, hogy az a gyűlölet, amellyel dr. vitéz Csik László az önkormányzat ellen viseltetik, tulajdonképpen az indítóoka annak, hogy ő Reisz Móric elnökségi tag urat minden előzetes indok nélkül s anélkül, hogy az a támadásra rászolgált volna, megtámadta. . . Erkölcsileg megengedhetetlen és a szolgálat érdekeit is sérti, hogy valamely tisztviselő vagy orvos munkaadója azon testületének tagját, amely felettes testülete, ilyen durván bárhol is megtámadhassa. Ebben az esetben arról van szó, hogy az intézet igazgatósága bizalmi testületének egyik tagját támadta meg durván az intézet alkalmazottja.« A feljelentés szerint ez a cselekmény az 1914 : XLI. t.-c. 1. §-ában meghatározott rágalmazás vétségének megállapítására alkalmas.