Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-590. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése osztály elleni izgatás bűntettével gyanúsított Kabók Lajos országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

590. szám. 41 590. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése osztály elleni izgatás bűntettével gyanúsított Kabók Lajos országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Tisztelt Képviselőház ! A debreceni kir. főügyészség 1.108/1933. f. ü. szám alatt Kabók Lajos országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, mert a miskolci kir. törvényszék B. 2.705/1933. számú megkeresése szerint ellene a Btk. 172. §. 2. bekezdésébe ütköző, az 1912: LXIII. t.-c. 19. §-a szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntette miatt bűnvádi eljárás indult. Ugyanis Kabók Lajos országgyűlési képviselő Miskolcon 1932. évi december hó 23. napján előadást tartott a spanyolországi forradalomról, a spanyol köztársaság keletkezéséről és ennek megerősödéséről. Ebben a beszédében vázolta Spanyolország helyzetét s előadta, hogy a királyság alatt a spanyol nép a jezsuiták, a katonatisztek, a grófok és bárók igája alatt nyögött. Gyűlölettel beszélt a spanyol papokról, katonatisztekről és arisztokratákról, akiket elnyomóknak, lelketleneknek nevezett. Előadta, hogy a papság fegyvereket szállított azok részére, akik a királyságot vissza akarták állítani s ezek raboltak és pusztítottak. A köztársasági Spanyolország elvette a Jézus-társasági atyák vagyonát, akik erre elpusztították a saját gyáraikat, gépeiket és minden javaikat, hogy azok az ellen kezébe ne kerüljenek. Kisajátította a köztársaság az arisztokraták földjét és csak 450 holdat hagytak egy kézben, a többit pedig olcsón bérbeadták a népnek. A spanyol kormány a legnagyobb ünnepségeket a leghatalmasabb főúri paloták közelében rendezte, az operában a királyi páholyban egy mozdonyvezető ült kilenctagú családjával, míg a város 110 kilós polgármestere a karzaton foglalt helyet, hogy ezáltal is szimbolizálva legyen a proletárok ünnepe. Előadta beszédében, hogy azelőtt a katonaság résztvett a kormányzásban és a nép elnyomásában s mindig szembenállott a nép akaratával. Beszéde végén hangsúlyozta, hogy ezeket azért tartotta szükségesnek elmondani, mert azonosságuknál fogva ezek vonatkoznak a mi viszonyainkra is. Itt is éppen úgy megvan a klerikalizmus, feudalizmus és militarizmus, — felhívta Képv. iromány. 1931—1936. VIII. kötet. 6