Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-681. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése Mojzes János országgyűlési képviselő bejelentése mentelmi jogának megsértése tárgyában

681. szám. 393 681. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése Mojzes János országgyűlési képviselő bejelentése mentelmi jogának megsértése tárgyában. Tisztelt Képviselőház ! Mojzes János országgyűlési képviselő 1933. évi február hó 15. napján tartott 148. ülésében mentelmi jogának megsértését jelentette be. Nevezett képviselő mentelmi jogának megsértését abban látta, hogy Tárd község vezető jegyzője Szokoli Gyula, úgy őt, mint Musa István országgyűlési képviselőtársát a mező­keresztesi képviselőválasztást követő napon — amidőn a Molnár Andrással történ­tek után akart érdeklődni •— a jegyzői irodából távozásra szólította fel s midőn ez ellen tiltakozott, a községházán lévő csendőrjárőrt mozgósította s a csendőrjárőr parancsnoka fegyverét Musa Istvánnak szegezte és őket a község elhagyására szólí­totta fel, «mert ellenkező esetben fegyverét lesz kénytelen használni, amely esetben nem tudja, hogy hova lő és kit fog eltalálni». A mentelmi bizottság 1933. évi február hó 21-én tartott ülésében hozott hatá­rozat alapján a bejelentésben foglaltak kivizsgálása iránt a m. kir. belügyminisztert megkereste. A lefolytatott vizsgálat során az a tényállás nyert megállapítást, hogy 1933. évi február hó 14-én az esti órákban Tárd község lakosságának egy tekintélyes része a községháza közelében tüntetésszerüleg követelte az Angyal János csendőrőrmester megtámadásában és bántalmazásában résztvett idősebb Spisák István és társai szabadonbocsátását. A tardi csendőrkülönítmény parancsnoka, amidőn csendőreit a zajongó emberekkel szemben felvonultatta, észrevette, hogy Mojzes János és /Musa István képviselők is ott tartózkodnak. A csendőrkülönítmény parancsnoka, miután a fegyverhasználat kilátásba helyezése mellett a zajongókat szétoszlásra szólította fel, a két képviselőt külön felkérte, hogy távozzanak el a helyszínéről, mert fegyverhasználatra kerül sor és akkor véletlenül őket is érheti lövés. Arra vonatkozólag, hogy a tardi csendőrkülönítmény parancsnoka a képvise­lőkkel szemben gorombáskodott vagy őket izgatással gyanúsította volna, továbbá, hogy a község elhagyására szólította volna fel őket, adat nem volt beszerezhető. Arra sem volt bizonyíték beszerezhető, hogy az" említett csendőrkülönítmény Képv. iromány. 1931—1936. VIII. kötet. 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom